A zsidók Fejér megyében - Fejér Megyei Levéltár közleményei 4. (Székesfehérvár, 1989)

Somkuti Éva: A lovasberényi zsidó község 1798. évi privilégiumlevele

biztosított szabadságokért és jogokért járó adókat és béreket egész évre vetették ki az alábbi megosztásban (1. 8. 10. és 16. pont): a 3 fabrikaházért 632 Ft a szappanfőzésért és a 4 uraldalmi házért 186 Ft 36 krajcár saját házakért 133 Ft a zsinagógáért, temetőért és szombati zsinórért 50 Ft a helybeli és vidéki zsellérekért 25 Ft a rozsólis méréséért, házért és istállóért 100 Ft a kereskedésért általában 130 Ft az új fürdőházért 36 Ft a régi fürdőért, a Schachter házért, a sómérésért és egyéb kisebb bérletekért 22 Ft 24 krajcár Összesen: 1.370 Ft A lovasberényi zsidó község a XVIII. század végén 272 fős létszámával Fejér megye egyik legnagyobb közössége volt. Kevés privilégiális kontraktus teljes szövege maradt ránk. Az 1798-as lovasberényi szerződést német nyelven 1912-ben Neumann Sándor közölte. (Neumann Sándor: A lovasberényi zsidó község története 1708-tól napjainkig. Budapest 1912. 16-18.

p.) A hitközségi iratanyag részben már a XIX. század utolsó harmadában tűz martaléka lett, részben a második világháború alatt pusztult el. Ez az értékes dokumentum mintája lehet annak a sajátos jogviszonynak, amely Magyarországon a XX. század első harmadáig a földesurak és a zsidó községek között állott fenn.