Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)

Kállay István: Sárosd múltja az újratelepítésig 1300-1761

A helység múltja a magyar középkor évszázadaiban a kunok történetével van összefüggésben. Sárosd és a határában fekvő Jakabszállás a hantosszéki kun kapitányság települései voltak. Sárosd 1417-ben került a világi birtokosok kezére. A helység határában fekvő Jakabszállás ekkoriban kiemelkedő szerepre tett szert, mert 1481-ben mezővárosi rangot kapott, ami évi három országos vásár rendezésének jogát is jelentette. Jakabszállás a magyar középkor évszázadaiban élte fénykorát, melynek a városi rangot Corvin Mátyás király adományozta. A 15 települést magábafoglalő kun kiváltságos terület központja Hantos volt. A szállásterület feje a hantosszéki kapitány. A kun népek a 15. század közepéig a megye társadalmába integrálódtak, de a török hódoltságig egy tömbben maradtak. Ma már csak a helynevek utalnak a kun szállásokra, mint Jakabszállás, Előszállás, Karácsonyszállás. Mátyás királyunk által kiadott oklevél szerint Jakabszá1lás várossá emelése - és ezzel együtt vásártartási kiváltsága anyjának, Szilágyi Erzsébetnek a kérésére történt. Az oklevélben olvasható, hogy az uralkodó a település népének, lakóinak javát és hasznát tekintette, amikor évi három országos vásárt engedélyezett számára. Az országos vásárokat Szent Péter apostol székfoglalásának ünnepén, február 22én, továbbá Keresztelő Szent János (június 24-én)és Szent Mihály arkangyal ünnepén (szeptember 29-én) tarthatták, míg a szabad hetivásárokat hetente a csütörtöki napokon. Az uralkodó egyben felruházta Jakabszállást mindazon kiváltságokkal, melyeket a szabad királyi városok a királyi birtokokon tartott heti és országos vásárokon gyakoroltak. A török hódoltság első évtizedében a jakabszállási lakosok legnagyobb része elmenekült a városból vagy elpusztult.