Előadások Sárosd múltjából - Fejér Megyei Levéltár közleményei 3. (Székesfehérvár, 1988)

Farkas Gábor: Sárosd mezőváros kialakulása, fejlődése 1848-ig

1765-ből rendelkezésünkre áll egy sárosdi uradalmi számadás, amely szerint 482 mérő búza, 111 mérő árpa, 250 mérő köles és 300 mérő kukorica termett. Szalmás állapotban a gabona a következő mennyiséget tette ki: 1335 kereszt búza, 102 kereszt tavaszi búza, 38 kereszt rozs, 693 kereszt árpa. A ménesben 127, a gulyában 195, a juhnyájban 428 db állat volt. 1768-ban az úrbéri állomány felmérése során 54 telkes gazdát találtak a mezővárosban. Vagyoni megoszlásuk: 11 fél-, 21 egynegyed-, 12 egynyolcad telkes, 5 házas-, 5 házzal nem rendelkező zsellér. A telki állomány mindössze 11 és fél telek, amely 35 és háromnegyed pozsonyi mérő nagyságú beltelekhez kapcsolódik. A telki állomány 408 hold szántóföldből és 48 szekér szénát termő rétből állt. Jobbágyterhek a mezővárosban a következők: szolgáltak évente 715 nap igás vagy 1430 nap gyalogrobotot. A város elöljárói elmondották még, hogy az 1763-ban tervezett heti három napi gyalogrobot végülis nem valósult meg. Fizettek még évente 45 forint censust, adtak 76 font fonást, 25 tyúkot, 153 tojást. Az elöljárók a vármegye emberei előtt feltárták a sárosdi jobbágyság rövid itteni tartózkodásának viszontagságait. A bíró Malomi Pál, továbbá Botos Pál, Horvát Mihály, Német János, Tótt György egyöntetűen vallották, hogy az első úrbéri szerződést 1761-ben kötötték meg az uraság emberével, de ennek értelmében csak két esztendőn át szolgáltak.