Előadások Iváncsa történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 2. (Székesfehérvár, 1987)

Előadások - Fürkész Gyula: Iváncsa topográfiájáról 1761-1814

£ Tekenyő völgyben az úttól D-re van a Zenneg családnak egy marhaállása és mellette egy forrás. Erről a forrásról írja Kajdocsy István jegyző 1864-ben: "Ennek leginkább alsó részén oly keserű vízforrások találhatók, hogy nyáron a kukoricapásztorok hashajtónak használják;" A térképen még több helyen is található törökhalom, melyek katonai figyelőhelyek voltak. Adony és Iváncsa között volt a Duna mellett a Korkmaz pár kány . Ennek helye, szerintem, az ókori római átvonuló tábor volt. Az 1761-es térképen látható Iváncsa-szigeten - közvetlenül a zsilip mellett - volt egy vendégfogadó, melynek alapja ma is létezik. De látszik még egy sarokház is, pár száz méterrel északi irányban. Nem lehetetlen, hogy ez*ek azok a települések, melyek az 1783. évi térképen Ober-Iván- csa (Felső Iváncsa) és Unter-Iváncsa '(Alsó-Iváncsa) néven vannak jelölve. Ober-Iváncsa az egykori római őrtorony helyén települt. A Csiba völgyi faluhelyet ez a térkép is feltünteti, csak három házat a völgy másik oldalára helyezi. Szakemberek előtt máig sem tisztázott itt a limes nyomvonala. E térkép szerint "Még látszik a régi út és a kőhíd. A régi utat a Duna elmosta". Úgy tűnik, hogy 1769-ig nem tudták a hidat és az utat helyreállítani. Van még másik értékes adat is: a Lószorító környékén egy ér indult, melyet később Görbeérnek neveztek, s ez az ér délre kanyarodott, végül Ny-nak fordult és Adony felé vette az irányt. Az ér azonban a térképen nincs összeköttetésben a Váli vízzel. II. József térképe sem tünteti fel a Váli víz kettéválását.