Előadások Iváncsa történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 2. (Székesfehérvár, 1987)

Előadások - Fürkész Gyula: Iváncsa topográfiájáról 1761-1814

A már említett K-Ny-i irányú képzeletbeli vonal Dunaparti végén volt a Hajóvontató út, melyet a térkép nem jelöl. Itt kb. 150 m-re a Fok (Váli víz) fölött volt egy kőhíd, melyen át a Budai országút haladt át. "Ezt a hidat a nagy dunai árvíz elmosta, és kerülővel a Posta út hídján (mai Malom úti híd) folyt az úton a közlekedés". A híd és a Sajka völgy közötti terület az adonyi bérlők, - Zenneg és Sterdál családok - kezelésében volt. A térképen a fehérvári út elágazása a Budai országútról a következő: Adony felöl jövet az egykori német tábor nyugati oldalához simult az út, és nagy ívben kanyarodott rá, majd folytatódott a Sajka völgyön keresztül. A Váli víz könyökénél, ahol az É-D-i folyású Váli víz K-nek, azaz a Dunának fordul, a Fehévári útról leágazik egy út és a mai Malom út környékén rátér a Hegyalatti csapásra Baracska felé. A mai Szalmacsárda környéke kezdetben az adonyi, majd az ercsi postamester kezelésében volt. A Sajka völgytől nyugatra, a mai Tanácsházat északról megkerülve vezetett tovább a Fehérvári út a mai Kandó hídon a Csiba völgyön át Szabolcs, illetve Fehérvár felé. A Tanácsház és a Csiba völgy között volt még egy másik törökhalom is. Ez véleményem szerint katonai megfigyelőpont volt. Itt a hídtól D-re három, K-re 12 ház alaprajza látható, de építkezésre emlékeztető épületnyom nem található. E településnyom Ny-i szélén is van egy földhalom. Szabolcs felé haladva a Keserű völgybe érünk, melyet 1769-ben Tekenyő völgynek neveztek, valószínű alakja miatt. A Tekenyő völgy előtt húzódott az Adony felől jövő Pázmándi út, melyet ma Külső csapásnak, másképpen Nyéki útnak is neveznek.