Előadások Iváncsa történetéből - Fejér Megyei Levéltár közleményei 2. (Székesfehérvár, 1987)

Előadások - Farkas Gábor: Iváncsa a török hódoltság idején 1541-1686

Ugyancsak ekor 1000 akcse ellenérben írták a fehérvári bég nevére Szentlászló pusztát. Szentlászló is régóta elhanyagolt terület, szántói műveletlenek, rétjeit nem kaszálták. Baracska földesura a simontornyai bég lett 1559. szeptember 28-án, mert a birtokot az összeíró elhagyottnak találta. Mahmud bég lefizette a birtokilletéket Baracska birtok után. A pusztát meg akarta szerezni magának Huszejn székesfehérvári szpáhi is, de hamarosan arról lemondott. Nyilván az egyszerű török lovas, nem mérkőzhetett Mahmud bég birtokigényével. A megye területén lezajlott ütközetek, amelyekben mindkét ellenséges fél nagyobb létszámú haderőket összpontosított, ismételten e föld elpusztítását hozták. Ilyen volt az 1593. novemberében Pákozd térségében lezajlott ütközet, amikor Fehérvár alatt Hardeck győri főkapitány vezetésével egybegyűlt 40 ezer fős keresztény sereg megtámadta a törököt Székesfehérvárban. Hasszán budai pasa azonban felmentő sereget küldött, de Hardeck - a magyar vezérek tanácsára - elébe, sietett és Hasszánt Pákozdnál szétverték. A győzelem igen eredményes volt, de a császár ezt nem használta ki. 1601-ben' a császári csapatok sikerrel vették be Fehérvárt, és erre a török nagyvezér, Hasszán ismét visszavételi hadjáratot indított. A császári sereg Hasszánnal most is szembefordult, és a sárréti csatában a törököt legyőzte. A hódoltság magyar népéről tudjuk, hogy hű maradt nemzetéhez. Számtalan esetben tanújelét adták annak, hogy a török hódoltságban az idegenek uralmát látják, amikor Kelet kultúráját és az iszlám vallást sem tudták rájuk erőszakolni .