Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye a második világháborúban
BEVEZETŐ Bödő István Fejér megye a második világháborúban Az 1944—1945-ben lezajlott háborús események következtében beállott humán veszteségeket és infrastrukturális károkat tekintve Fejér megye történelmének egyik legsúlyosabb tragédiája következett be, méltán lehet a tatárjárás és a török hódoltság idején történt pusztítások után említeni. Fejér megye az ország megyéi közül talán a legtöbbet szenvedte el a háborús cselekmények következtében. Területe 1944. december 2-a és 1945. március 23-a között hadműveleti terület volt, ezen időszakon belül a frontvonalak folyamatosan változtak, településeinek jelentős része többször cserélt gazdát. Székesfehérvár azon kevés megyeszékhely közé tartozik, amelyet a németeknek sikerült visszafoglalni a Vörös Hadseregtől. A város 1944. december közepétől egészen 1945. március 23-ig frontvonalban feküdt. Fejér megye a továbbiakban még arról is nevezetes, hogy Németország 1945. március 6-án, zömmel a területén futó frontszakaszon indította el utolsó támadó hadműveletét a második világháborúban. A háború ilyen módon történő elhúzódása mind emberéletben, mind az anyagi javak pusztulásában súlyos következményekkel járt. Fejér megye lakosságának mindennapi életét Magyarország háborúba történő belépése (1941. június 26.) kezdetben nem érintette. A 2. magyar hadsereg 1942. évi felállítása során megszaporodtak a katonai behívók, a katonakom férfiak jelentős részét besorozták. Idővel megérkeztek az első értesítések a fronton hősi halált halt honvédekről, akiket egyre többen követtek a sorban. A frontról hazaküldött sebesültek, hadirokkantak látványa is a háború borzalmaira emlékeztette az embereket. A fronton harcoló férfiak hiányoztak a termelőmunkából, ami a háború előrehaladásával a termelékenység csökkenéséhez vezetett, emiatt az emberek életszínvonala is egyre romlott. A mezőgazdasági terményeket a kormány már 1941-től központilag osztotta el. A fokozatosan bevezetett jegyrendszert 1943-ban tovább szigorították, amikor a mezőgazdaságban teljes beszolgáltatási kényszert, a Jurcsek-rend- szert léptették életbe. Ennek értelmében a gazdák a földjük értéke alapján előre meghatározott mennyiségű termény beszolgáltatására voltak kötelesek, függetlenül a tényleges évi terméstől.1 A háború Fejér megye zsidó származású népességét különösen súlyosan érintette. Életüket az 1938 és 1942 között meghozott négy zsidótörvény nehezítette, emellett a fegyveres katonai szolgálatból is kizárták őket, a férfiakat munkaszolgálatra kötelezték. Az embertelen bánásmód sok életbe került, azonban az itthon maradottak viszonylagos biztonságban élhettek. Magyarország német megszállását követően (1944. március 19.) a zsidóság létében került veszélybe. Az ellenük meghozott újabb korlátozó intézkedéseket követően gyűjtőtáborokba koncentrálták őket, majd 7
