Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Bevezető - Fejér megye a második világháborúban

a Székesfehérváron és Sárbogárdon kialakított gettókba kerültek. A Fejér megyei és a székesfehérvári zsidóságot végül 1944 júniusában és júliusában deportálták Ausch­witzba.2 A pobtikai élet Fejér megyében 1944-ig a korábbiakhoz hasonlóan a megszokott mederben zajlott. A főispáni tisztséget a hagyományokhoz hűen a nagybirtokos ré­tegből származó Jankóvich Miklós (1939—1944) töltötte be, akinek konzervatív poli­tikája biztosítékot jelentett a szélsőséges eszmékkel szemben.3 A német megszállást követően a politikai viszonyokban is változásokra került sor. A nyilasok a zsidóellenes rendszabályok lassú végrehajtása vádjával rágalomhadjáratba kezdtek a főispán és Székesfehérvár polgármestere, Farkas Sándor4 ellen. A támadások hatására Jankovich Miklós lemondott, a polgármester pedig nyugdíjazását kérte. Új főispánnak a szélső- jobboldali nézeteket valló Toldi Árpád5 csendőrezredest nevezték ki, aki egyik fő cél­kitűzésének a zsidókérdés megoldását tekintette.6 Toldi Árpád szélsőséges politiká­jára a háborúból történő kiugrási lehetőségeket kereső Lakatos-kormánynak már nem volt szüksége, ezért szeptember 13-án felmentették a tisztségéből. Helyére Széchényi György nagybirtokost tették főispánná, akinek alig egyhónapos működését megbéní­totta a nyilasok és szélsőjobboldaliak ellenállása. Az 1944. október 15-én lebonyolí­tott sikertelen kiugrási kísérlet után Fejér megye élére Pintér József7 főispán vezeté­sével nyilas vezetés került, bár őt hivatalosan Szálasi Ferenc nemzetvezető csak no­vemberben nevezte ki. Pintér, a Nyilaskeresztes Párt Fejér megyei vezetője volt, ko­rábban semmilyen közéleti szerepet nem töltött be. A novemberben Győr várme­gyébe áthelyezett Thaisz Andor8 alispán helyére Gyökér Lászlót9 nevezték ki, aki a főispánnal szemben legalább közigazgatási gyakorlattal rendelkezett. A nyilasok ok­tóber 15-e után megkezdték a rendszer ellenségeinek nyilvánított személyek össze­gyűjtését, a kiugrási kísérlet támogatóinak üldözését és internálását.10 A letartóztatot­tak között szerepelt többek között Széchényi György, Kaltenecker Viktor11 felsőházi tag,12 Kenessey Gyula13 sárbogárdi járási főszolgabíró.14 A politikai változások mellett a háború is egyre inkább közeledett Fejér megyé­hez. Az első közvetlen háborús cselekmény a Székesfehérvárt 1944. szeptember 19- én ért légitámadás volt, amely során a vasútállomás és környéke szenvedett súlyos károkat. A 94 halálos áldozattal járó bombázás során a város lakói közvetlenül meg­tapasztalhatták a háború borzalmait. Az ősz során további súlyos károkat okozó, és halálos áldozatokkal járó támadások történtek a városban.15 A front közeledését je­lezte a már elfoglalt területekről érkező menekültek hatalmas tömege, ami nyugtala­nította a megye lakosságát.16 A front Magyarországra érkezését jelentősen meggyorsította Románia 1944. au­gusztus 23-án végrehajtott váratlan átállása, ami nagyon nehéz helyzetbe hozta a né­met és magyar hadvezetést. A magyar védelmi rendszer alapját képező Kárpátok vo­nulatát a Vörös Hadsereg így ki tudta kerülni, s gyakorlatilag akadály nélkül megnyílt az út az Alföld irányába. A Déli-Kárpátok elfoglalására tett sikertelen kísérlet után szükségessé vált egy új védelmi rendszer kiépítése. A német hadvezetés erre a legal­kalmasabbnak a Budapest, Balaton, Dráva közötti részt tartotta. A rendszer kiépítése 8

Next

/
Thumbnails
Contents