Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
A forrásközlés szempontjai
A FORRÁSKÖZLÉS SZEMPONTJAI A második világháborúban Fejér megye volt az egyik legtöbbet szenvedett megye, ezért az elmúlt évtizedekben megjelent kiadványok1 már számtalan aspektusból vizsgálták történetét a világégésben. Mégis ha végigtekintünk a kiadványok során — főleg az 1990 előtt megjelenteken — joggal támad hiányérzetünk, hiszen a rendszerváltást megelőzően megjelent munkák az adott kor politikai elvárásait tükrözték. A dokumentumkötetek összeállítása koncepciózus volt, nem kerülhettek bele a Vörös Hadsereget és a Szovjetuniót kedvezőtlen színben feltüntető források, ellenben felülreprezentáltak a kommunista párt tevékenységét bemutató — sok esetben hamis képet tükröző — dokumentumok. A rendszerváltást követő időszakban újabb dokumentumválogatások jelentek meg, ezek közül azonban csak kettő2 foglalkozott kizárólagosan a második világháborúval Fejér megyében. Ezen munkák közül Mózessy Gergely: Inter arma, 1944—1945. Fegyverek közt, válogatás a második világháború egyházmegyei történetének forrásaiból című műve tekinthető jelen kötetünk tematikai előképének. A településenként összegyűjtött lelkipásztori jelentések, amelyek a háborús eseményeket mutatják be, kiváló forrásbázisul szolgálnak a Vörös Hadsereg, valamint a német, magyar alakulatok viselkedésének, a civil lakosság szenvedéseinek és elsősorban az egyházi ingó- és ingatlanokban bekövetkezett háborús károk bemutatására. Ebben a kötetben a közigazgatási jelentéseket vettük sorra a háborút követő időszakból. A bírók, jegyzők, valamint a közigazgatás más szereplői által készített jelentések településről-településre mutatják be a háborús pusztításokat, az újjáépítésre tett erőfeszítéseket. A sok esetben kérdőív alapján készült felmérések, jelentések egységes séma alapján, ugyanazon kérdésekre adnak választ, így jó összehasonlítási alapot jelentenek. Emellett számtalan olyan forrás is megtalálható a kötetben, amely unikális, az adott helyzetre reagáló beszámoló (például az orosz, német alakulatok viselkedése, a pusztavámi tömeggyilkosság dokumentumai stb.). A forrásfeltárás során elsősorban a községi, járási és aüspáni iratokat tanulmányoztuk át. Igyekeztünk a legkorábbi, köz- vedenül a harcok befejezése után keletkezett iratokat a kötetbe beválogatni, remélve, hogy ezek még ideológiai felhangoktól mentesek, így objektívebb képet adnak a háborús eseményekről. Természetesen az anyag településenként igen eltérő, ezért nem minden esetben teljesült a kitűzött cél. Minden településről igyekeztünk érdemi információt hordozó dokumentumokat közölni, ám sajnálatos módon a rendelkezésre álló források egyenetlensége erre nem mindig adott módot. Két nagyközség, Lajos- komárom és Mezőkomárom, valamint a Móri járás esetében egyáltalán nem álltak rendelkezésre források a korszakból, így nem is tudtuk őket a kötetben szerepeltetni. Fejér megye közigazgatási határai 1945 és 1950 között jelentősen változtak. Jelen munkában a mai Fejér megyei határokat vettük alapul. A ma, 2016-ban nem ide tartozó településeket (például Érd) nem vizsgáltok, azokat azonban (például a volt Enyingi járás települései), amelyek korábban Veszprém megyéhez, most pedig Fejér megyéhez tartoznak, bevontok a vizsgálatba. Ennek értelmében az anyag túlnyomó 49
