Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
A forrásközlés szempontjai
része az MNL Fejér Megyei Levéltára őrizetében található dokumentumokból került ki, de folytattunk kutatást a Veszprém Megyei Levéltárban, és egy esetben a Somogy Megyei Levéltár kollégáinak segítségével az ott őrzött iratok között is. A kötetben a közlésre szánt dokumentumokat címmel (amely lehetőség szerint tartalmazza a tárgyat, a küldő és a címzett személyét) láttuk el. A cím alatt kurzívval jelöltük a keletkezés helyét és idejét, úgy ahogy az a dokumentumon szerepelt. Amennyiben az iraton keltezés, hely nem található, ám az a tartalomból kikövetkeztethető volt, akkor kapcsos zárójelben tüntettük fel. A forrásokban előforduló helyesírási, nyelvhelyességi, gépelési hibákat a mai magyar nyelvtan szabályainak megfelelően kijavítottuk. Az értelmetlen mondatokat (különösen, ha a keletkeztető eredeti szándéka nem volt megállapítható), szófordulatokat változadanul hagytuk és [sic!] jelzéssel a szövegrész után jelöltük. Ahol hiányoztak egyes szavakból a betűk, az igekötők, a ragok, ott kapcsos zárójelben pótoltuk a hiányt. A szövegben előforduló rövidítéseket nem oldottuk fel, azokat a függelékben közöltük. A rövidítéseket minden esetben az eredeti dokumentumban előforduló korabeli alakban közöltük (pl.: drb, kát. h., k. hold, róm. kath., jző.). A közreadásnál törekedtünk az eredeti tagolás és íráskép megtartására, csak indokolt esetben — jellemzően táblázatok esetében — szerkesztettük át a szöveget. A dokumentumokban előforduló kézzel írt részeket, betoldásokat (ideértve az aláírásokat is) mindig kurzív betűtípussal szedtük, ez alól kivételt jelentett, ha a teljes dokumentum kézzel írt volt, ezt azonban jeleztük. A dokumentumokat lehetőség szerint csonkítás nélkül közöltük. A mégis előforduló kihagyásokat (ideértve az irat rongálódása miatt nem olvasható részeket) [...]-val jelöltük. A rongálódásból adódó olvasási, értelmezési nehézségekre lábjegyzetben utaltunk. A legendában az irat pontos lelőhelye mellett részletesen jelöltük annak hitelesítési módját is. Itt ismertettük a dokumentumokon előforduló pecséteket és az azokon található feliratokat. A dokumentumok sorrendjét a megyei, járási sorrendet követően a települések abc-je határozta meg (a településnév a mai formát követi), egyes településeken belül a források időrendben állnak. A nem önálló, hanem például körjegyzőségbe tartozó, vagy beosztott kisközségekre vonatkozó információk az adott körjegyzőség, vagy nagyközség dokumentumai között találhatóak meg. A települések köz- igazgatási jogállásának meghatározásakor A magyar településhálózat területszervezési változásai 1945 és 1990 között1 2 3 című munkát vettük alapul, ellentmondás esetén az abban foglalt információkat fogadtuk el relevánsnak. A dokumentumok értelmezhetőségét elősegítendő végjegyzeteket alkalmaztunk, ám ezek csak olyan szövegbeli tényekre szorítkoznak, amelyek megmagyarázása elengedhetetlenül fontos a tartalom pontosabb megértéséhez. A szövegkritikai jegyzeteket — azok csekély száma miatt — a tárgyi, tartalmi végjegyzetekkel együtt közöltük. 1 A teljesség igénye nélkül: Jenei 1955, Farkas 1965, Kadacsi—Vass 1969, Farkas 1970a, Farkas 1970d, Kopasz 1975, Farkas 1980, Csurgai Horváth-Tihanyi—Veress D. 2002, Mózessy 2002, Gergely 2003, Mózessy 2004, Bödő—Czetz 2009, Csurgai Horváth—Erdős 2012, Harmat 2015. 2 Mózessy 2004, Harmat 2015. 3 Petrikné 1996. 50
