Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
1945 júliusára 21 gyógyszertár tudott újra kinyitni, a többi felújítás alatt állt. A 22 zöldkeresztes egészségvédelmi szolgálatból 13 működött, az 1944-ben még meglévő 14 egészségház megrongálódott, berendezésük és felszerelésük hetven százalékban tönkrement.226 Tabajd település részletes statisztika és helyzetjelentésében például a háború előtti állapodeírásban rögzíti, hogy volt egy körorvos, és egy magánorvos a községben, orvosi rendelő és járványkórház, a település a zöldkeresztes körhöz tartozott, addig a háború után „Sem orvos, sem zöldkeresztes védőnő, sem orvosi rendelő, sem járványkórház nincs.”227 „Addig is amíg a község olyan anyagi helyzetbe kerül, hogy községi orvosi lakást tud építeni, szükséges egy orvosi rendelő és vizsgáló szoba, mert az orvos a betegeket kénytelen lakásukon vizsgálni, ami nem minden esetben helyes.”228 Székesfehérváron 1945 márciusának végén összesen csak 12 orvos tartózkodott és egy gyógyszertár volt nyitva, azonban júliusra már öt gyógyszertárat hoztak működőképes állapotba, az orvosok száma pedig 31-re nőtt.229 A Fejér Megyei Szent György Kórház szintén jelentős károkat tudhatott magáénak a háborút követően. Az intézményt ideiglenes helyre költöztették a háború alatt, és egészen az újjáépítésig a város területén több különálló épületben működött. Ingó és ingadan vagyonának 85 százaléka megsemmisült, a teljes kárt 12 162 700 pengőre becsülték (1938. évi árak alapján), amelyből az épületkárok 6 359 600 pengőt tettek ki. A közintézmény gyakorlatilag működésképtelenné vált.230 Az 1945 tavaszán rendelkezésre álló 110-es ágyszámot júliusra sikerült 225-re emelni. A betegek túlnyomó többsége sebészeti beteg volt, jelentős részük aknasérülés miatt került a kórházba. Jelentős gond volt a betegek élelmezése és a mosás.231 A kórház újjáépítésére bizottságot hoztak létre, amelynek fővédnöke Shvoy Lajos megyés püspök volt, díszelnöke pedig Molnár Erik népjóléti miniszter. A bizottság feladata volt a vármegyében zajló gyűjtési akció koordinálása, valamint a külföldi segélyintézmények megkeresése.232 Szociális és közegészségügyi helyzet A háborút követően a lakosság egyik legsürgetőbb feladatának számított, a fertőzés- veszély elkerülése érdekében, a településeken, illetve a települések határaiban fekvő emberi hullák és állati tetemek eltemetése. A csákberényi jegyző jelentésében így írja le a helyzetet: „A lakosság romeltakarítási munkákat végzett, a nagy számban mindenfele heverő már jó részt oszlásnak indult halottak, s állati hullák eltakarításával, s saját lakásuk némileg lakhatóvá tételével volt elfoglalva, majd [a] lőszer, elhagyott katonai felszerelések összeszedésével.”233 Gondoskodni kellett a romeltakarításról, a lakóházak használható állapotba való hozásáról. Fejér megyében a háború folyamán a lakóházak közel fele (22 186) vált használhatatlanná vagy rongálódott meg. Székesfehérvár 7198 épülete közül 833 teljesen elpusztult és további 1244 ház pedig súlyos károkat szenvedett.234 Az 1940-ben alakult Fejér Vármegyei Közjóléti Szövetkezet által, 13 községben még a háború előtt megépített 241 családi házból csupán 152 maradt sértetlen, a többi vagy teljesen el34
