Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
tok csak a politikai felügyeletre korlátozódtak, önkormányzati jogköröket a továbbiakban nem gyakoroltak.202 Fejér vármegye községeiben általános helyzet volt, hogy a középületeken és berendezési tárgyakon, irodaszereken túl a községházán őrzött iratok is megsemmisültek, jelentős volt a papírhiány, az iratok pódásáig csak akadozva lehetett a települések közigazgatását elfogadható mederbe terelni, az alispán által kért jelentéseket beküldeni. A települések jövedelmei megcsappantak, a pénz értékromlásával nem tudtak lépést tartani. Az adófizetési készség hiánya miatt nehézségbe ütközött a tisztviselők illetményeinek kifizetése, az adók beszedése. Gondot okozott továbbá a szükséges nyomtatványok beszerzése is. Szabályszerű pénzkezelés, a kötelezően előírt pénzszekrény hiánya miatt sok esetben nem folyhatott.203 Mór nagyközség jegyzője 1945. június 8-ai jelentése szerint a községháza épületében már nyolc helyiséget rendbe hoztak, amelyekben már folyik a közigazgatási munka. „A hadműveletek alatt az anyakönyvek, számadások, naplók, főkönyvek és egyéb fontos okmányok teljes egészében elpusztultak.”204 Tabajd község jegyzőjének jelentése: „Községnek a korábbi éveiről szóló adófőkönyvek és adóbeszedési lajstromai szintén elpusztultak. így az 1943. év végén fennálló hátralék nem állapítható meg.”205 Pázmánd vezetőjegyzője 150 000 pengő gyorssegély kiutalását kérte 1945 októberében az alispáni hivataltól, mert a községháza három helyisége még mindig ablak nélkül volt, ezen kívül nem volt kályha és nem volt egyetlen irattároló polc, zárható fiók sem. A hidegebb idő beállta után a hivatali ügymenetet nem tudták biztosítani.206 Közellátás, kereskedelem Fejér megye településeinek háború utáni általános állapotát talán a „szegénység”, „nélkülözés”, újjáépítés” fogalmakkal lehetne a leginkább jellemezni. A szegénység gyakorlatilag általános érvényű volt. Számos jelentésben olvasható, hogy a lakosság élelmiszer és ruházati ellátottsága nem megfelelő, a pénzügyi helyzet rossz, a közellátás akadozik. Fejér vármegye alispánjának 1945. évi jelentése szerint 80 000 fő volt a megyében teljesen ellátatlan, részben ellátatlan 15 000 fő, bánya és egyéb üzemi munkás 5000 fő.207 A közellátási felügyelőség április 15-én kezdte meg működését. Feladatuk a meglévő terménykészletek felmérése, és a lakosság részére fenntartott kenyérgabona, valamint olajos magkészlet tartalékolása volt. A felkutatott készletekből oldották meg a megye mintegy 150 000 ellátatlanjának liszt- és kenyér ellátását, minimum havi öt kg-os fejadagokkal számolva, valamint a fővárosnak, a bánya- és ipartelepeknek is kenyérgabona-készleteket bocsátottak rendelkezésre.208 Fejér megye községeiben 1945 első felében számos olajütőt létesítettek, ennek eredményeképpen az ellátatlanok havi rendszerességgel 30 dkg étolajhoz jutottak.209 A tejellátás biztosítására, a fejőstehenek összeírása után, elrendelték a kötelező tejbeszolgáltatást. Fejér megye részére összegyűjtött tejből a gyermekek és a terhes anyák részesültek napi három 31
