Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
deciliter mennyiségben.210 A móri járási főjegyző 1946. június 11-én kelt tájékoztatójában így fogalmaz: „[a közellátás] a járás összes községeiben hiányos, mert a közellátási felügyelőség által kiadott gabonajegyeket beváltani csak részben lehet. Az ellátadanok liszttel csak részben, olajjal vagy zsiradékkal egyáltalán nincsenek ellátva. [A pénzügyi helyzet] a járás községeiben általában rossz, mert az adófizetés és az adópengő állandó emelkedése következtében a gazdák megfelelő pénzzel nem rendelkeznek.”211 Rácalmás település jegyzője és a nemzeti bizottság elnöke 1945. május 7-én a közellátási felügyelőségnek címezve ezt írta: „Nagyon kérjük a Közellátási Felügyelőséget, hogy tegye lehetővé községünk 3003 főből álló ellátadan — zsírból ellá- tadan — lakosságának zsírral Ш. olajjal leendő ellátását, a lakosságnak sóval, a kisgyermekeknek cukorral leendő ellátását. Sürgős intézkedésüket kérjük ellátatlan lakosságunk szükségleteinek biztosítására.”212 Az áruk, áruba bocsátható termékek hiánya általános volt, a hadiesemények idején szinte minden termékből hiány mutatkozott, virágzott a feketekereskedelem. 1946 januárjában a Móri járás 16 településén működő élelmiszer, vegyes- és iparcikk üzletek gyakorlatilag minimális, vagy többségében semmilyen árukészlettel nem rendelkeztek, ruha, cipő árukészlet egyeden településen sem volt elérhető.213 1946. július 23-án Alap község elöljárósága Fejér megye alispánjának a község közellátási helyzetét az alábbiakkal jellemzi: „Öt vegyeskereskedés nagy áruhiánnyal küzd, mert pénzér[t] árut beszerezni nem tud. A cserekereskedelem teljesen kifejlődött.”214 Nem könnyítette meg a mindennapi életet az egyre súlyosabb méreteket öltött, 1945 márciusától meginduló infláció sem. A pengő rohamosan, napról napra elértéktelenedett. Sárszentmihály község jegyzője jelentette az alispánnak, hogy „Cipő, készruha egyáltalán nincs, só, gyufa, petróleum, dohányáru, cukor készlet csak pár kg, illetve drb. Árkülönbözet só egy kg 1944-ben 56 fid., most 40 P, cukor 2,10 most 450 P, dohány p[é]ld[á]ul simfonia volt hét fill, most három P, gyufa egy doboz nyolc fill., most tíz P, petróleum egy liter 70 fill., most 16 P.”215 Közművek, utak állapota A villamosvezetékek, telefonvonalak, postahivatalok a súlyosabb harcokat megélt községekben és Székesfehérváron is komolyan megrongálódtak. A legtöbb esetben sem a transzformátorok, sem a villanyoszlopok, sem pedig a villanyvezetékek nem maradtak meg. Székesfehérvárt a fővárossal összekötő telefonvonal több szakaszán hiányoztak az oszlopok, csak egy áramkört sikerült április 28-án üzembe kapcsolni.216 Előfordult, hogy a viszonylag érintedenül maradt telefonhálózat ellenére sem működött a telefonszolgáltatás a készülékek hiánya miatt. Ráckeresztúr vezetőjegyzője 1945 decemberében a postamesteri hivatalhoz írt kérvényében kérte egy telefonkészülék üzembe helyezését, hogy a község felettes hatóságokkal való kapcsolata biztosított lehessen. Kérését többek között a vonatközlekedés és a fogatok hiányával magyarázta.217 A villamoshálózatot a legtöbb község igyekezett még a tél beállta előtt helyreho32
