Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után

deciliter mennyiségben.210 A móri járási főjegyző 1946. június 11-én kelt tájékoztató­jában így fogalmaz: „[a közellátás] a járás összes községeiben hiányos, mert a közel­látási felügyelőség által kiadott gabonajegyeket beváltani csak részben lehet. Az ellátadanok liszttel csak részben, olajjal vagy zsiradékkal egyáltalán nincsenek ellátva. [A pénzügyi helyzet] a járás községeiben általában rossz, mert az adófizetés és az adópengő állandó emelkedése következtében a gazdák megfelelő pénzzel nem ren­delkeznek.”211 Rácalmás település jegyzője és a nemzeti bizottság elnöke 1945. május 7-én a közellátási felügyelőségnek címezve ezt írta: „Nagyon kérjük a Közellátási Fel­ügyelőséget, hogy tegye lehetővé községünk 3003 főből álló ellátadan — zsírból ellá- tadan — lakosságának zsírral Ш. olajjal leendő ellátását, a lakosságnak sóval, a kisgyer­mekeknek cukorral leendő ellátását. Sürgős intézkedésüket kérjük ellátatlan lakossá­gunk szükségleteinek biztosítására.”212 Az áruk, áruba bocsátható termékek hiánya általános volt, a hadiesemények ide­jén szinte minden termékből hiány mutatkozott, virágzott a feketekereskedelem. 1946 januárjában a Móri járás 16 településén működő élelmiszer, vegyes- és iparcikk üzle­tek gyakorlatilag minimális, vagy többségében semmilyen árukészlettel nem rendel­keztek, ruha, cipő árukészlet egyeden településen sem volt elérhető.213 1946. július 23-án Alap község elöljárósága Fejér megye alispánjának a község közellátási helyze­tét az alábbiakkal jellemzi: „Öt vegyeskereskedés nagy áruhiánnyal küzd, mert pénzér[t] árut beszerezni nem tud. A cserekereskedelem teljesen kifejlődött.”214 Nem könnyítette meg a mindennapi életet az egyre súlyosabb méreteket öltött, 1945 márciusától meginduló infláció sem. A pengő rohamosan, napról napra elérték­telenedett. Sárszentmihály község jegyzője jelentette az alispánnak, hogy „Cipő, kész­ruha egyáltalán nincs, só, gyufa, petróleum, dohányáru, cukor készlet csak pár kg, illetve drb. Árkülönbözet só egy kg 1944-ben 56 fid., most 40 P, cukor 2,10 most 450 P, dohány p[é]ld[á]ul simfonia volt hét fill, most három P, gyufa egy doboz nyolc fill., most tíz P, petróleum egy liter 70 fill., most 16 P.”215 Közművek, utak állapota A villamosvezetékek, telefonvonalak, postahivatalok a súlyosabb harcokat megélt községekben és Székesfehérváron is komolyan megrongálódtak. A legtöbb esetben sem a transzformátorok, sem a villanyoszlopok, sem pedig a villanyvezetékek nem maradtak meg. Székesfehérvárt a fővárossal összekötő telefonvonal több szakaszán hiányoztak az oszlopok, csak egy áramkört sikerült április 28-án üzembe kapcsolni.216 Előfordult, hogy a viszonylag érintedenül maradt telefonhálózat ellenére sem működött a tele­fonszolgáltatás a készülékek hiánya miatt. Ráckeresztúr vezetőjegyzője 1945 decem­berében a postamesteri hivatalhoz írt kérvényében kérte egy telefonkészülék üzembe helyezését, hogy a község felettes hatóságokkal való kapcsolata biztosított lehessen. Kérését többek között a vonatközlekedés és a fogatok hiányával magyarázta.217 A villamoshálózatot a legtöbb község igyekezett még a tél beállta előtt helyreho­32

Next

/
Thumbnails
Contents