Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
gatási hivatalrendszer visszaállítását tűzte ki célul. A háborús események miatt megbénult hírközlési és közlekedési viszonyok miatt a központi végrehajtó szervek rendeletéi csak jelentős késéssel válhattak ismertté a helyi közösségek elöljárói számára.191 A települések elöljárósága sok esetben elmenekült, a közigazgatás jelentős létszámhiánnyal küzdött. A községházak berendezési tárgyaikkal együtt súlyos károkat szenvedtek, megsemmisültek. Fejér vármegye 1945. évi alispáni jelentése szerint Székesfehérvár összes középülete és a magánházak nagy része is hadikórházként működött, a közigazgatás először a városházán, majd szükségből a Szent Imre u. 2. szám alatti nyolc szobából álló helyiségekben indulhatott meg.192 Székesfehérváron ideiglenes jelleggel, 1945. március 23-ától a 21-es bizottság irányította a közigazgatást, Gáspár János ügyvéd vezetésével. Szerepét április 3-án az Ideiglenes Nemzeti Bizottság vette át.193 1945. április 20-án Székesfehérvárra érkezett Szabó István főispán, így április 21-én megkezdhette működését a főispáni hivatal is.194 Wágner József vezetésével április 24-én megalakult a Fejér Vármegyei Nemzeti Bizottság, ekkor vált szét a vármegyei és a városi nemzeti bizottság. A vármegyei nemzeti bizottság által megválasztásra került a vármegye új alispánja, Szirbik Ferenc.195 A vármegyei közigazgatás vezetője dr. Bratán István196 vármegyei főjegyző lett. О rendelkezett a községi nemzeti bizottságok felállításának szükségességéről, valamint jelentést kért a községek elöljáróitól a háború utáni általános állapotokról.197 A járási és községi nemzeti bizottságok megalakulására április—május hónapokban került sor. A nemzeti bizottságok elsődleges feladata a közigazgatás újjászervezése és irányítása volt.198 A vármegyei elöljárók és a községi elöljáróságok között április közepéig nem volt összeköttetés. Tác község jegyzője jelentésében leírja, hogy többször is elmenekülni kényszerült a faluból, végül március 26-án tért vissza Tácra. Április 1-jén beutazott ugyan Székesfehérvárra, de senkivel nem tudott érdemben beszélni. Leírja továbbá, hogy a falut teljesen kifosztották, a lakosság nagy része elmenekült, nincs állatállomány, nincs takarmány. „Felsőbb intézkedés híján a nemzetőrséget felállítom.”199 Áprilisban futárszolgálatot állítottak fel, a községi jegyzők küldöncök által tudták jelentéseiket a vármegyei elöljárókhoz eljuttatni. A vármegyét tíz körzetre osztották, körzetenként külön futár vitte a megyeszékhelyre a küldeményeket, a községek egymás között saját futárral leveleztek.200 A Székesfehérvári Törvényhatósági Bizottság 1945. május 30-án alakult meg. Ugyanezen a napon hivatalába beiktatták Szabó István főispánt, tisztségében megerősítést nyert Székesfehérvár polgármestere és az alpolgármester. A városi törvényhatósági bizottság létrejötte után, közel három hónap múltán, csak az augusztus 16-ai közgyűlésen került sor a vármegyei törvényhatósági bizottság megalakulására. Ezen a közgyűlésen megválasztották a vármegyei tisztségviselőket is, titkos szavazással döntöttek az alispán, Szirbik Ferenc személyéről, Thaisz Andor ellenében.201 A törvényhatósági bizottságok létrejöttével a nemzeti bizottságok által ellátott feladasd
