Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után
nyersanyaghiány miatt csak egész kis mértékben dolgoztak, munkást nem tudtak foglalkoztatni, tevékenységük kizárólag a javítási munkákra összpontosult.182 Vértes- ácsán a kitelepítés miatt lett kevesebb az iparosok száma.183 A háború a magyar nemzeti vagyon negyven százalékának pusztulását eredményezte. A különböző épület- és felszerelési károk, a mezőgazdaságban végbement pusztulás, az állatállomány jelentős részének elvesztése, a földek nagy részének bevetedensége és a nemzetgazdaságot ért egyéb súlyos károk mind hátrányosan hatottak a gyáripar helyzetére.184 Minden háborús pusztítás ellenére 1938 és 1944 között lényeges fejlődés és szerkezed átalakulás ment végbe a magyar gyáriparban, amely fontos szerepet játszott a háború utáni iparfejlődés szempontjából.185 Ugyanakkor a háború alatt végbement technikai fejlődés ellentmondásokat tartalmazott, mert az egyik oldalon végbemenő fejlődéssel szemben a leromlás, elavulás, tönkremenés folyamata is felgyorsult. A háború éveiben a szükséges karbantartási munkákat sem végezték el a magyar gyáripar jórészt elavult gépein, berendezésein, így ez nemcsak a háború alatti termelés, hanem a háború utáni fejlődés elé is akadályt gördített.186 A háború után a gazdaság és a társadalom új alapokra helyezéséhez radikális megoldásokra is szükség volt. 1945. március 17-én az Ideiglenes Nemzeti Kormány kiadta és életbe léptette a földreformról szóló rendeletét. A rendelet teljes egészében kisajátította az ezer holdnál nagyobb birtokokat, a vállalati és intézményi birtokokat. Kártalanították az ezer holdnál kisebb gazdaságokat, úri birtok esetében a száz hold feletti, paraszti birtok esetében pedig a kettőszáz hold feletti részt. Ellenállók körében további száz holdat engedélyeztek megtartani, a nyilasok, Volksbund-tagok, a háborús és népellenes bűnösök földjeit elkobozták. A tavasz folyamán a földek nagy részét felosztották, és az új tulajdonosok birtokba vették azokat.187 Fejér megyében a földreform során 292 092 hold került felosztásra.188 1945 nyarán a mezőgazdaság helyzete, ha lassan is, de javulást mutatott, és kicsit megkésve bár, de az aratási és cséplési munkákat is elvégezték a megyében. Az őszi munkák még kedvezőbb körülmények között folytak, igaz a békeévek állapotával nem lehetett összehasonlítani. Üzembe állítottak kb. 350 darab traktort, az üzemanyag már rendelkezésre állt, közel tízezer igásfogatot használhattak a Fejér megyei gazdák, és a megjavított munkaeszközökkel együtt mintegy 130 000 hold őszi szántást és 105 000 hold vetést végeztek el a békeidők 160 000 hold vetésterületével szemben.189 A megye állatállománya gyorsan gyarapodott, a természetes szaporodással szemben a más vármegyékből történt vásárolásokkal érték el az állomány növekedését.190 Gulyás Anita A vármegyei közigazgatás helyzete a háború után A közigazgatás háború utáni újjászervezése országos viszonylatban sem volt zökkenőmentes. Az ideiglenes kormány 1945. január elején lényegében a korábbi közigaz29
