Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
j. ) A közlegelő szintén lövészárkokkal volt beásva, azóta már azokat közmunka keretében eltüntettük. k. ) Az uradalmi erdők a harci cselekmények miatt szintén sok károsodást szenvedtek, miután a fiatal fák is kivágásra kerültek. n.)1 A szőlők és gyümölcsösökben az aknák és más robbanó testek miatt igen sok kár keletkezett. 3.) Állatállomány a. ) Ló mindössze a felszabaduláskor 3 drb 2 éven felüli volt, ezenkívül 2 drb öszvér. b. ) Szarvasmarha-állományunk majdnem teljesen elpusztult, 11 drb 2 éven aluli és 23 drb 2 éven felüli tehén volt, ezek is mivel a harcok során el lettek hanyagolva, alig adtak valami tejet, ami a csecsemők ellátására is alig volt elegendő. Sertésből mintegy 30 drb volt található. Juh, kecske egyáltalán nem volt, a baromfi- állomány pedig a harcok során legnagyobb részben eltűnt. 43 Ipar A községben egy olajütő van, aminek berendezését sikerült a tulajdonosnak megmenteni és így működését megkezdhette. Tejüzem azonban bár volt, de a felszerelése eltűnt és azóta sem kezdhette meg működését. Ugyanilyen sorsra jutott a községi szeszfőzde, de ennek felszerelését azóta már pótolták. A Pusztavámi Szénbánya Rt.2 működését szintén nem kezdhette meg, mivel részben vízkárok következtében a tárnák beomlottak, részben pedig a szükséges gépezetekről kellett elsősorban gondoskodni. 5.) Kereskedelem és közlekedés A kereskedések szám a felszabaduláskor 3 volt, azonban áruhiány miatt nem működtek, mivel ezek is teljesen ki lettek fosztva. Azóta egy földmíves-szövetkezet létesült. A köz- és dűlőutak a tankok által tönkre lettek téve, azonban közmunka keretében már ezek is használható állapotban vannak. Három híd lett a községben tönkre téve, illetve felrobbantva, azonban mind a hármat sikerült ideiglenesen helyreállítani. Itt említem meg a községen keresztül húzódó villanyvezetéket, mely teljesen el lett pusztítva, csak az oszlopok maradtak meg, azonban rohammunkával 1945. július 1-ére üzemképes állapotba lett hozva és a megyében az első község volt, ahol a villanyt bevezettük. Ugyanilyen sorsra jutott a telefon is, melynek elkészítése most van folyamatban. 63 Közellátás A közellátásnál a felszabadulás idején nem voltak nagy bajok, miután az elmenekült lakosság kenyérgabona-készleteit elöljáróság összeszedette és a malmokban tárolta. Itt a nagyobb nehézség a malmok üzembe helyezésével volt, miután a szíjjak és egyéb alkatrészeket kellett pótolni, azt az elöljáróság pótolta és hatósági kezelésbe vette, úgyhogy a lisztet hatósági áron tudta a reászorulónak kiadni. 73 Szociális helyzet A felszabadulás idején, miután a tanítók és papok mind elmenekültek vagy másik része katonai szolgálatot teljesített, az iskolák ennek következtében nem működhettek. 289
