Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
A szülészetnél is voltak bajok, miután egyik szülésznő sem volt idehaza és így szükségszülésznővel kellett megelégedni az arra rászorulóknak. Itt nem mulaszthatom el megemlíteni azt, hogy a kommunista párt volt az, aki a lakosságot a pincékből előhívta és az újjáépítés nehéz munkáját velük megkezdte, más pártok csak a felszabadulást követő 2-3 hónapban alakultak meg, és csak későbben tudtak belekapcsolódni az újjáépítésbe. Pusztavám, 1946. március hó 12-én községi jegyző MNL Í 'ML V. 157b. Pusztavám nagyközség iratai. Közigazgatási iratok. I. 13. Háborús károk és újjáépítés. Hitelesítés nélküli, géppel írott tisztázat. 1 Az 1., m.) pontok hiányoznak. 2 A Pusztavámi Szénbánya Rt.-t 1942-ben a Salgótarjáni Kószénbánya Rt., a Weiss Manfréd Vas- és Fémművek és egy belga tőkéscsoport alapította. A vállalat 1943-ban megvásárolta Zacskó Aladár és Társa móri kőszénbányáját. 1944-ben széntermelés csak Móron folyt, Pusztavámon telepítési munkákat végeztek, amelynek során egy aknát mélyítettek. A pusztavámi nagyarányú szénkitermelés azonban munkaerőhiány miatt nem kezdődhetett meg. A móri bányákban a katonai parancsnok még 1944 decemberében is erőltette a munkát. 1945 januárjában a németek a bányaüzemet megbénították. — 121. — Rácalmás A rácalmási nemzeti bizottság elnökének helyzetjelentése a háború utáni állapotról PAcalmás, 1945. április 24. Rácalmás község 11/1945.szám Fejér Vármegye Közigazgatási Vezetőjének Székesfehérvár Hivatkozással a 23/1945. számú rendeletre jelentem a következőket 1. ) A község neve Rácalmás. 2. ) A lakosság száma a. ) 1944. nov. 1-én 4500-4800. b. ) A jelentés idején 4228. 3. ) Lakóházak a. ) Teljesen lakhatadan 20. b. ) Kisebb javításokkal használhatóvá tehető 35. 290
