Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
1 A mányi halotti anyakönyvbe 1947. augusztus 7-én jegyezték be egy fő izraelita „honvéd” golyó általi halálát. A halál időpontját 1944. október 28-ban állapították meg. MNL FML XXXIII. 56. 1947. 17. folyószám. — 88,— Mány A községi elöljárók jelentése a település helyzetéről a háború előtt és után Mány, 1947. március 7. Mány község Mány község: részletes statisztikája a hadjáratok előtti, a hadjáratok közveden utáni és jelenlegi helyzetben Hadjárat előtti állapot A község lakosságának száma 2677, a községi hivatalban dolgozott vezetőjegyző, 1 s. jegyző, községi írnok és egy községi díjnok. A község területe összesen 7778 kh, ezen terület megosztása 5782 kh szántó, legelő 296 kh, rét 591 kh, szőlő 150 kh, erdő 301 kh, földadó alá nem eső terület 654 kh.1 A szántóterület bevetési aránya: 2800 kh kalászos, 2100 kh kapás és 800 kh takarmány és egyéb. Ezen nagy vetésterület annak tudható be, hogy a községben 7 üzemképes 1. osztályú traktor működött és 600 drb 1. osztályú igásló, 100 drb ökör, mint igásállat. A gazdasági eszközök mind 1. osztályúak voltak és a község lakossága rendelkezett a szükséges jó gazdasági eszközökkel, hogy földjeiket kellően meg tudta művelni. Ennek volt betudható az, hogy az országok [sic!] közepes terményátlagát a község termő területe jóval felülmúlta. Ezen ter- méseredmény[t] elősegítette még a jó trágyázási lehetőség, mert községünkben 2000 drb szarvasmarha, és 6000 drb sertés valamint 500 drb juh volt. Ezen állatállományoknak a természetes hozama is elősegítette a község lakosságának jólétét. Megemlítésre méltó még a község természetes adottságánál fogva bortermelése és gyümölcs- termelése, ez annál is inkább jobban igazolva van, hogy községünk területén 450 kh gyümölcsöst létesítettek. A villany bevezetésével a gazdaságok fel voltak szerelve különböző gazdasági gépekkel, melyek a gazdaság menetét nagyban elősegítették. A fent jelzett szarvasmarha-állomány figyelembevételével természetes, hogy községünk nagy mennyiségű tejterméket szállított Budapest lakosságának ellátására. Rendelkezett a község lakossága kb. 29 500 drb baromfival melynek tojáshozamát és húsmennyiségét szintén Budapest ellátására szállították. A jelzett állatállomány mind befolyásolta a határunknak termőképességét. A község gazdatársadalmának két lakószobás és gazdasági épületekkel rendelkező lakóház állt rendelkezésre, a lakóházak száma 552 volt. A községhez tartozó nagy birtokok Cziegler-féle gazdaság 930 kh-al. Fuchs-féle eszteri gazdaság 350 kh-al. Pfeifer Lipótné kiseszteri gazdaság 170 kh, Stéger gazda230
