Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Települési dokumentumok

ság 650 kh, Mehlschmidt Ferenc gazdaság 750 kh, Ruttkai gazdasága 450 kh gyümölcsössel. Autóbusz járat naponta négyszer Mány—Budapest és Mány—Baracska között. Az adók és egyéb köztartozások teljes egészében befolytak.

Hadjárat utáni állapot

A község lakosságának száma 2243. A csökkenés a hadműveletek során meghaltak, és 1946. évben történő áttelepítés2 folytán csökkent [sic!]. Községünk 1944. december 24. napjától 1945. március 24-ig állandóan a mozgó harcok tere volt, ennek folytán a község lakossága a szomszéd községekbe lett kitelepítve. A háború következtében tekintve, hogy a harcok közveden a község határában és belterületén folytak, a háziállatok és egyéb állatállomány teljesen kipusztult. Mikor a község lakossága visz- szajött, csak azon állatokkal rendelkezett, amelyet útközben összefogdosott. Ez volt 7 drb ló és 2 drb szarvasmarha és semmi más. Ingóságai nagyobb részt elvesztek, ami megmaradt viszont teljesen tönkrement, ruhája csak az maradt, ami rajta volt. A lakóházak mind megrongálódtak. Fele lakóháznak 50%-os, 25%-a a lakóházaknak 75%-ban és másik 25%-a a 100%-ban [sic!]. Vannak és voltak olyan családok, akik kénytelenek voltak ólakban, pincékben és istállókban lakni. A község határának 30%- a aknás terület volt, 20%-a pedig lőállásos, lövészárkos, futóárkos, óvóárkos és tank- csapdás terület volt. Naponta ezen aknásított területek és szétszórt, fel nem robbant lőszerek szedték [a] polgári áldozatokat. 1944-ben bevetett területek a harcok alatt 60%-ig tönkrementek, a fent levázoltak alapján, 1945 tavaszán a lakosság mezőgazdasági munkát képtelen volt végezni. Ehhez hozzájárult még 1945. évben a 80%-os aszálykár. 1946 [-ban] ezt követte a 90%-os aszálykár. Ezen aszálykárok a községre ugyanolyan csapást jelentettek, mint maga a helyben lefolyt háború. A kalászosokkal bevetett terület 1945 őszén 1460 kh, melynek termése az aszálykár következtébe[n] kát. holdanként ádag búzából 158 kg, rozsból 87 kg, árpából 236 kg és zabból 289 kg. A szőlőterületek és gyümölcsösök a harci eszközök agyongázolásán kívül elszi- lánkosítva, így a terméshozam nagyon lecsökkent, sőt a gyümölcsfáknak 80%-a kicserélésre vár. Ugyanakkor a harcok következménye megkívánta, hogy a gyümölcsfáknak 50%-át törzsben lefűrészelték. A község villamosítása teljesen tönkretéve. A lakosság a szomszéd községekből koldulással tartotta fent magát. A középületek: községháza, községi óvoda, templomok, iskolák 90%-ban tönkretéve. A község élelmezése és egészségi viszonyai teljesen bizonytalan volt [sic!] még csak egy községi orvos sem volt. A község lakossága a legnagyobb erőfeszítésekkel és a vasúti kocsik tetején utazva az ország különböző részeiről szerezte be sertés és baromfiállományát. A sok helyről behozott állatoknak a következménye az lett, hogy behozták a sertés- és baromfivészt, úgy hogy az így megszerzett állatok is elpusztultak. A fentiek következménye, hogy a község lakossága közterheit fizetni nem tudta és nem tudja és nemcsak a középületek állami támogatásának, segélyezésének felépítésére vár, hanem a község lakosai lakóházait csakis segélytámogatással tudja majd felépíteni és rendbe hozni. A községnek bekötő útjai Mány—Budapest között annyira megrongálódott, hogy az esős időszakban járhatatlan volt.

231