Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye gazdaságának második világháborús kárai
16 mezőgazdasági szeszgyár működött. A középbirtokok is viszonylag fejlett szinten álltak, és rendelkeztek az említett üzemek egy részével.110 A mezőgazdaságban a háború folyamán jelentős változások történtek. Az állam intézkedéseket hozott a termelési szerkezet átalakítására és a termelés fejlesztésére, valamint a terményforgalmazás és a beszolgáltatási rendszer kialakítására.111 Már 1940-ben megjelent a mezőgazdasági termények zárolásáról szóló rendelet, amely kiterjedt a kenyérgabonára, a hüvelyesekre, a kukoricára, a burgonyára, valamint a szárított és víztelenített zöldségekre, illetve főzelékfélékre. 1941-ben a zárolás tovább terjedt a cukorrépára, a dohányra, az ipari növényekre és az összes gabonafélére. Bevezették az elszámoltatást a takarmánynövényekre, majd elrendelték a zsírbeszolgáltatást is. Ez még mindig nem elégítette ki a növekvő háborús szükségleteket és a németek követeléseit, ezért 1943-ban bevezették az ún. Jurcsek-féle rendszert azzal a céllal, hogy az állam állandó jelleggel jelentős terménymennyiség felett rendelkezzen.112 Az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállást követően az ország gazdasága egyre súlyosabb veszteségeket szenvedett. A megszállás katonai, politikai és gazdasági következményei már önmagukban is hatalmas károkat okoztak. Az ország fokozatosan hadszíntérré vált, a visszavonuló német csapatok az ipari üzemeket leszerelték, a gépeket elszállították, ahol erre nem volt idejük, ott a hátrahagyott infrastruktúrát megsemmisítették. A németek visszavonulását követően épségben maradt ipari üzemeket a szovjet csapatok szerelték le, és használták fel saját céljaikra. A mezőgazdaság területén nagymértékben károsodott az állatállomány. Az 1938-as lóállomány 56, a szarvasmarha-állomány 44, a juhállomány nyolcvan, a sertésállomány 79 százaléka pusztult el, vagy szállították Németországba. Az állatállományban bekövetkezett veszteségeket összesen 1,5 milliárd 1938-as értékű pengőre tették. A mezőgazdasági gépek és eszközök hatszáz millió pengő értékben semmisültek meg. Mindkét esetben a nagybirtokokat érte a legnagyobb károsodás, mert onnan egy tömegben lehetett mindent elszállítani, és hatalmas számú állatot vett igénybe a szovjet hadsereg is.113 A háború után az üzleti életben és a közigazgatásban is megszervezték a vagyonvesztés mértékének összeírását, a kárfelmérést és az összefoglaló értékeléseket. A második világháború következtében az első világháború végén kimutatott szintre esett vissza a magyar gazdaság teljesítőképessége.114 A mezőgazdaság teljes háborús károsodása 3,7 milliárd pengőt tett ki, ami a mezőgazdaság vagyonának mintegy húsz százalékának teljes elvesztését jelentette. A gyáripar is jelentős károkat szenvedett el. A vállalatok kilencven százalékát érte valamilyen kár, összesen 3602 gyártelepet. Az épületek felét, a hajtógépek harmadát, a különböző munkagépek háromnegyedét elpusztították vagy elszállították. Összesen 2042 milliárd pengőt tett ki a gyáripart ért háborús kár.115 Fejér megyében az 1944—1945-ben átvonuló front pusztítása hatalmas méreteket öltött a mezőgazdaságban. A háborús események miatt már 1944 őszén, majd 1945 tavaszán több helyen késtek, illetve el is maradtak a mezőgazdasági munkák. 22
