Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Bevezető - Fejér megye gazdaságának második világháborús kárai
ján104 az Adonyi, Sárbogárdi, Székesfehérvári és Vali járásokban elhunytak száma ösz- szesen 1704 fő. A háború következtében elhunyt lakosok száma valószínűleg már soha nem lesz pontosan megállapítható. Az tény azonban, hogy a megye lakosai mérhetetlen szenvedéseket álltak ki, az erőszakos halál mellett a sebesülések, nemi erőszakok száma is rendkívül magas volt. Emellett a civil lakosság jórészt elvesztette anyagi javait, termelő eszközeit is. A beköszöntő béke egy meggyötört, kirabolt, kisemmizett, ám mégis élni és túlélni akaró megyét talált. Kovács Attiláné Fejér megye gazdaságának második világháborús kárai Az ország gazdasági életében új szakaszt jelentett a második világháborúba való belépés. A háborús események egy ideig elkerülték az ország területét, a német megszállásig komolyabb károk nem keletkeztek. A háborús igények jelentősen megnövelték a hadsereg részére az állami megrendeléseket, amelyek elsősorban a nagyipart és a velük együttműködő közép- és kisüzemeket érintették.105 A hadigazdálkodás, a gyáripar gyorsuló növekedése a nemzetgazdaság egész szerkezetében módosulásokat okozott. Jelentős különbség alakult ki a nemzetgazdaság két nagy ága, az ipar és a mezőgazdaság között.106 Magyarországon a második világháború előtti földbirtokviszonyokat aránytalan tulajdonmegosztás jellemezte. 1938-ban a húsz holdon aluli parasztbirtokok tették ki a birtokok 93,8 százalékát, de tulajdonosaik az összes földterületnek csak 32 százalékával rendelkeztek. Ugyanakkor a száz holdon felüli földbirtokok száma az összes birtoknak csak 0,8 százalékát tették ki, de birtokosaik a földterületnek 48,1 százalékát tartották a kezükben.107 Fejér megyét, a „nagybirtokos vármegyét” is hasonló tulajdonviszonyok jellemezték. 1944—1945-ben a hasznosítható földterületnek a 62 százalékát birtokolták a száz holdon felüli gazdaságok. A megye mezőgazdasági területének 51,9 százalékára terjedt ki a 163 ötszáz holdon felüli nagybirtok. Az ország megyéi közül Fejér megyében volt a legnagyobb az ötszáz holdon felüli nagybirtokok területének aránya.108 Jellemző volt a korabeli magyar mezőgazdaságra, hogy a gépi vonóerő csak alárendelt szerephez jutott, elterjedtebb volt a kézi- és igaerő. A nagybirtokokon hatalmas összefüggő termőterületeken gazdálkodtak, de mindezt elavult eszközparkkal, és a termelt nyereség legfőbb letéteményese az alacsony bérért foglalkoztatott, vidéki, nincstelen munkaerő volt.109 Fejér megyében ugyanakkor az uradalmak között voltak igen fejlett mezőgazdasági nagyüzemek is, amelyek a modern gépi felszerelések mellett rendelkeztek még mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipari létesítményekkel is. A megyében korszerű marha- és sertéshizlaldák, tehenészetek, tejfeldolgozó üzemek, vaj- és sajtházak, olajsajtolók, aszalók, zöldségszárítók, magtárak, vetőmagmárkázók, takarmányfeldolgozó telepek, gépjavító műhelyek voltak, és 21
