Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” lyéről pártközi értekezlet határoz, s a kijelölt tagokból megalakult nemzeti bizottság első ülésén vezetőséget választ: elnököt, két alelnököt, titkárt, jegyzőt és két ellenőrt. A felhívás sommázta a nemzeti bizottság feladatát is, a községi képviselő-testület újjászervezését, s arra intette a néphatalmi szervet, hogy ne illeszkedjék a közigazgatás szervezetébe.2 Szembetűnő ellentmondások és pontatlanságok figyelhetők meg a fentebbi dokumentumokban, mind az FKGP szervezeteinek kiépítését, mind Érd község vezetőinek a nemzeti bizottságok létrehozását szorgalmazó felhívásában. Amíg az FKGP Fejér megye északkeleti vidékén elterjedt felhívása a nemzeti bizottságok szerepéről szólva kiemelte: a nemzeti bizottságok intézik a község ügyeit, addig az érdi felhívás már arra figyelmeztet, hogy a nemzeti bizottságok ne illeszkedjenek a közigazgatás szervezetébe. Pontatlanság főképp az utóbbi dokumentumban található, mert nem szól a Polgári Demokrata Párt és a Szabad Szakszervezetek tagjairól, akik ugyancsak delegálhattak képviselőket a nemzeti bizottságba. A pontatlanság súlyát némileg csökkenti az a megállapítás, hogy az érdi felhívás a helyi viszonyokat tükrözte, azaz Érden és közvetlen környékén az MKP, az SZDP, az NPP és az FKGP megkezdte szervező tevékenységet. A nemzeti bizottságok megalakulásának folyamatát vizsgálva arra kell rámutatnunk, hogy létrehozásukban a demokratikus pártoké a döntő szerep, feladataikat tekintve pedig az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak a közigazgatás újjászervezéséről szóló 14/1945. számú rendelete a meghatározó. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok képviselőiből megalakult nemzeti bizottságok Fejér megyében a harcokat követően jöttek létre. 1945. március végén megkezdődhetett a közigazgatás újjászervezése, s az előzmények ismeretében nem meglepő, hogy a megyében Érd (1945. március 4.), Sóskút (1945. március 15.) és Diósd községekben alakultak meg az első ténylegesen is működő nemzeti bizottságok. Ugyanis Fejér megye északkeleti térségében a néphatalmi szervek megalakulásának előfeltételei - mint az előzmények feltárásakor láttuk - adottak voltak. Diósdon március közepétől működött az MKP szervezete, s a kommunisták - karöltve a község párton kívüli demokratikus erőivel - 1945. március 29-én megalakították a nemzeti bizottságot. A diósdi nemzeti bizottság 12 tagja közül nyolc fő az MKP-t, négy tagja pedig a pártonkívülieket képviselte. Alakuló ülésükön a tisztségviselők megválasztását követően megszervezték az igazolóbizottságot, az ellenőrző bizottságot, a fegyelmi bizottságot, s a község közellátásának biztosítása érdekében egy öttagú küldöttség kereste fel a főváros közellátási kormánybiztosát. Április elején pedig a közbiztonság helyreállítására megszervezték a demokratikus rendőrséget. Megkezdte munkáját az igazolóbizottság is: iparengedélyek s a nyilasok helyi kiszolgálói ügyében döntött. Az utóbbi esetben három személy internálását határozta el.3 A nemzeti bizottságok szervezeteinek kiépülését Székesfehérvár nemzeti bizottságának megalakulása is elősegítette, de elősegítették a szovjet katonai parancsnokságok is. A Móri járásban Pisch József községi bíró kapott megbízást a járás ideiglenes vezetésére s a Móri Nemzeti Bizottság megalakítására. A Sárbogárdi járásban a megbízott járási főszolgabíró feladatkörét 1945. április 9-től Takáts Zsigmond látta el. Mind a Móri, mind a Sárbogárdi járás ideiglenes vezetői szorgalmazták a néphatalmi szervek megalakulását, intézkedtek a közbiztonság ügyében, számba vették a községekben működő malmokat és üzemeket, összeíratták az iparosokat, a nyersanyag-készleteket. Takáts Zsigmond pedig megtiltotta az igásállatok adásvételét. A járások ideiglenes vezetőinek munkája csak azt 6
