Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése alul) 4154 lakóház, vagyis az összesnek 53,9 [százalék]a. A lakóházakban elszenvedett károsodás mérve forintértékre átszámítva 148 682 000 forintot tesz ki, és ha figyelembe vesszük, hogy a tényleges kár helyreállítása ennél az összegnél 30 [százalékkal kerül többe, városunk lakóházaiban elszenvedett épületkár összege egymagában véve 193 486 600 forintra tehető. Ezenfelül a város 142 középületéből és nagyobb gyári (üzemi) épületéből teljesen elpusztult 21 (14,83 [százalék]), súlyosan megrongálódott 34 (23,91 [százalék]) és könnyebben megrongálódott 87 (61,35 [százalék]), [a]mely károsodás mérve forintértékben kifejezve 34 410 000 forintot tesz ki, és ha a helyreállításnak 30 [százalékkal nagyobb költségét tekintjük tényleges kárnak, úgy ez a kárérték 44 640 000 Ft; tehát a lakóházakban és középületekben elszenvedett háborús épületkár teljes egyenértéke 238 486 600 Ft. Ez az épületkár egyéb szomorú következményén felül azzal a sajnálatos eredménnyel járt, hogy a városban volt 14 688 lakás közül elpusztult 4692 lakás és csak 9996 használható lakás maradt. (A pusztulás mérve 32 [százalék].) Lakószobánként számítva ez a veszteség 10 010 lakószoba elpusztulását jelenti, amely a megvolt 22 689 lakószobának 37,59 [százalék]a. Még szomorúbb az épületkár képe, ha az egészségügyi berendezéseket vesszük figyelembe, mert akkor kitűnik, hogy a városunkban volt 2290 fürdőszobából 1103, tehát az összesnek 48,5 [százalék]a, az 5638 vízöblítéses klozetból pedig 2691, vagyis az egésznek 47,8 [százalék]a pusztult el. Ezekből az adatokból kitűnik végül az is, hogy míg 1944-ben minden ép, egészséges és egészségügyi berendezésekkel jól ellátott lakószobára átlagosan 2,25 lakó jutott, addig ma egy kevésbé jó állapotban levő és egészségügyi berendezésekkel hiányosabban felszerelt lakószobára 4,3 lakó esik. Az épületekben elszenvedett háborús károsodás [százalékokban meghatározott, megközelítően pontos mértékét úgy mérhetjük fel, ha a teljesen lerombolt épületekben bekövetkezett pusztulás mérvét teljesnek (100 [százalék]), a súlyosan sérült épületekben beállott kárt 50 [százalék]ban, míg a könnyebben sérült épületek rongálódását átlagosan 25 [százalékban vesszük számításba. Ilyen számítás mellett Székesfehérvár városa a lakó- és egyéb épületeiben 41,89 [százalékos háborús kárt szenvedett. Ez a szám csaknem pontosan megegyezik a lakások, lakószobák és a lakásokhoz tartozó egészségügyi berendezésekben bekövetkezett háborús pusztulás számának középarányosával, amely 41,44 [százaléknak felel meg. Székesfehérvár épületeiben elszenvedett háborús károsodása tehát mindenképpen eléri, sőt meghaladja a 40 [százalékot. E téren további részletes tájékoztatást jelentésem 1-4 sz[ámú] melléklete nyújt. Igen nagymérvű pusztulást szenvedtek a város belső és külső útjai, az utakon levő műtárgyak, parkok és ligetek is. Ezeknek pusztulási arányát a jelentésemhez csatolt 6., 7. és 9. számú kimutatások tüntetik fel. Ezek szerint az aszfaltburkolatú belutak 3, a keramitburkolatú belutak 8,87, a kőburkolatú belutaknak pedig 7,14 [százaléka teljesen elpusztult, míg a többi útjaink csaknem teljes mértékben súlyosabban vagy könnyebben megrongálódtak. Súlyos károkat szenvedett a város mezőgazdasága, kiváltképpen állatállományban és gazdasági felszerelési tárgyakban. Ezekre vonatkozó adatokból csupán néhányat ragadok ki, amikor megemlítem, hogy a háború előtt végzett összeírások adatai szerint a városban 79
