Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése
SZÉKESFEHÉRVÁR POLGÁRMESTERÉNEK 1946. ÉVI JELENTÉSE Székesfehérvár, 1946. december 30. Székesfehérvár t[örvény]h[atósági] j[ogú] város polgármesterétől 12 110/1946. szám Tárgy: polgármesteri jelentés az 1946. évről Tisztelt Törvényhatósági Közgyűlés! A felszabadulás óta egyszer már volt alkalmam városunk közigazgatási, gazdasági és pénzügyi helyzetéről, társadalmi, kulturális és politikai viszonyairól átfogó jelentéssel a mélyen tisztelt közgyűlés elé járulni, amidőn a múlt évi október hó 26. napján beszámoltam városunk helyzetéről. Az a beszámolóm - az akkori idők szülte viszonyok következtében magától értetődően - jórészt csak általánosságban mozgott, mert a felszabadulás után létesített új városi közigazgatás elé hallatlanul nehéz és olyan újszerű feladatok hárultak, [ajmelyek a még gyakorlatlan demokratikus közigazgatás minden munkaerejét és munkaidejét lekötötték olyannyira, hogy a túlfeszített munka iramában nem volt módunk adatgyűjtéssel foglalkozni. Ma már a kezdeti nehézségeken túl vagyunk, és így módunk van arra, hogy e jelentésemben foglaltakat számszerű adatokkal is illusztrálhassam. Bár [a] múlt évi jelentésem a városnak 1945. évi március 22. napján történt felszabadulásától 1945. évi október hó elejéig eltelt időben lezajlott eseményeit felöleli, mégis legyen szabad ebben a jelentésemben is visszanyúlni a felszabadulás idejéig, mert a felszabadulástól a mai napig eltelt idő városunk történelmében annyira egységes egész, hogy ennek az időnek eseményeit s az elvégzett munka eredményeit naptári évenként különválasztani szinte lehetetlen. Székesfehérvár háborús károsodása A Magyar Városok Országos Szövetsége ez év folyamán, a rendelkezésre állott adatok alapján megállapította, hogy az ország törvényhatósági jogú és megyei városait a háború folytán elszenvedett károsodás mérvének megfelelően milyen rangsor illeti meg. Ebben a rangsorban 29,75 [százalékjos károsodással Székesfehérvár - Debrecen és Hatvan városok után - a harmadik helyen áll. Az a meggyőződésem, hogy ez a megállapítás téves. A tévedés jórészt annak tulajdonítható, hogy városunk lakossága - noha erre a városi hatóságtól több alkalommal felhívást kapott - háborús kárát nem jelentette be, következésképpen a károsodás mérvének megállapításához kellő adatok nem is lehettek a városok szövetségének birtokában. A most már rendelkezésünkre álló adatok azt mutatják, hogy városunk és városunk lakói által elszenvedett háborús károsodás mérve a 29,75 [százalékjot feltétlenül meghaladja. Ennek bizonyítására legyen szabad jelentésemhez mellékelt kimutatások adataiból néhányat kiragadnom. Megközelítően pontos megállapításunk szerint 1943-ban Székesfehérvárott kereken 7700 lakóház volt.1 Ebből 792, tehát az egésznek 10,3/[százalék]a teljesen (60 [százalékjnál nagyobb mértékben) elpusztult. Súlyosan (30-60 [Százalékjos arány szerint) megsérült 2754 lakóház, az összesnek 35,8 [százalékja, míg könnyebben sérült (30 [százalékjon 78
