Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Segédhivatalunknál 1945. évi december 15. napján hátralék szintén nem volt, tekintve, hogy az előadók által elintézett 3801 ügydarabot segédhivatalunk az előírásoknak megfelelően leírta és elküldte. A statisztikai adatok ezen közlésénél be kell jelentenünk, hogy a gyámoltak és gondnokoltak pontos összlétszámát kimutatni az árvaszéknek nem áll módjában, tekintettel arra, hogy nyilvántartásunk teljesen megsemmisült a háborús események következtében, aminek folytán kénytelenek voltunk a vármegyénk területén lévő gyámoltak és gondnokoltak új összeírását elrendelni, amely új összeírás alapján fog elkészülni a gyámoltak és gondnokoltak új névjegyzéke. Ez a munka azonban még folyamatban van és nem fejeződött be, főleg azért mert az összeírás a munkával amúgy is erősen túlterhelt községi elöljáróságoknál a legnagyobb részben még nem fejeződött be. A nyilvántartás megsemmisülése folytán ugyancsak nem tudjuk pontosan kimutatni az elhagyottá nyilvánított, tehát állami gondozás alatt álló gyermekmenhelyi gyermekek számát, és csupán csak azt tudjuk kimutatni, hogy az 1945. évben 56 gyermeket nyilvánítottunk elhagyottá, és utaltunk be a gyermekmenhely kötelékébe. Az elhagyottá nem nyilvánított szegény gyermekek segélyalapja, amelynek jótékony hatását a múltban oly sok szegény gyermek élvezhette, és amely segítő akció keretében igen sok szegény gyermeknek tudtunk főleg ruhát és cipőt adni, jelentőségét a mai gazdasági viszonyok között, pénzünk sajnálatos elértéktelenedése folytán teljesen elvesztette. A rendelkezésünkre álló pár ezer pengő ugyanis, amely a múltban komoly összeget reprezentált, jelenleg jóformán semmi értéket nem képvisel, úgyhogy abból a szegény gyermekeknek, akik pedig ma fokozottan rá volnának szorulva a segélyezésre, még csak kis összegű segélyt sem tudunk adni. A vármegye általános szociális viszonyairól az alábbiakban számolok be. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elmúlt év végén a szociális tevékenységet rendeletileg szabályozta.21 Megállapította az állami és társadalmi szociális munka kereteit, s a munka végrehajtásával a törvényhatóságokat bízta meg. A szociális munka irányítására és ellenőrzésére szociális felügyelőséget állított fel, s ezzel az elhatározásával megnyitotta az utat a szegénységgel küzdő néposztályok szélesebb körű intézményes felemeléséhez. A szociális felügyelőség az elmúlt év végén meg is kezdte azt a munkát, amelyre a mai viszonyok között az országban mindenütt, Fejér megye területén pedig különösen nagy szükség van. A hadműveletek befejezése után az elmúlt év nyarán aratott már a vármegye; sajnálattal kell azonban megállapítani, hogy élelmezési helyzete ma rosszabb, mint az elmúlt esztendőben ilyenkor volt. A hadműveletek következtében az 1944. évi őszi munkákat csak részben lehetett elvégezni. A megművelt területeket nagy részben letarolta a háború. Tavaszi munkára a hadműveletek miatt kevés helyen és általában elkésve kerülhetett sor. így a termőterület sokkal kisebb volt, mint az előző években; e területek termését is silánnyá tette a nyári nagy szárazság. Általában ez az oka annak, hogy a lakosság élelmezési helyzete olyan példátlanul rossz. A szociális tevékenység legfontosabb feladatának az látszott, hogy az éhezéstől a vármegye lakosságát megmentsük. Ezért azokban a községekben ahol erre szükség volt, napközi otthonokat állítottunk fel, és előkészítettük a téli étkeztetési akciókat. A vármegye területén 14 úgynevezett időszakos napközi otthon működött, éspedig Adony, Dunapentele, Iváncsa, Perkáta, Rácalmás, Csabdi, Mány, Nádasdladány, Ercsi, 58
