Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről A szervezőmunka megindítását megelőzően népművelési célú adatgyűjtést végzett a hivatal. Ennek eredményéről a következőkben adok tájékoztatást. A vármegye 100 községében - a háborút megelőzően - 69 vetítőgép állott a népművelés szolgálatában, s ebből mindössze 6 darab maradt meg. Ha ehhez hozzászámítjuk a népművelési hivatal tulajdonát képező 18 db különböző típusú vetítőgépet, amelyeket sikerült a háború során megmenteni, akkor együttesen 24 segédeszköz áll a népművelők szolgálatára. Amíg azonban a népművelési hivatal birtokában lévő vetítőgépet - egy-kettő - kivételével sikerült megmenteni, a közel 300 sorozatból álló film, valamint 9 üvegdiapozitív-soro- zat a háború során teljesen elpusztult, így a hivatal birtokában megmaradt vetítőgépek ez idő szerint nem használhatók. Az igen magas filmárak miatt pótlásra számítani nem lehet. Szomorúbb képet nyújt a népkönyvtárak állománya. A vármegye 100 községében és 4 külterületi telepén elhelyezett 108 népkönyvtárban 23 153 db könyv volt. A népkönyvtárakon kívül további 118 közkönyvtár működött 20 312 kötet könyvvel. A háború során e népkönyvtárakból 706 db, az egyéb könyvtárakból összesen 2752 könyv maradt meg. A népkönyvtáraknak ilyen súlyos pusztulása a népkönyvtári hálózat teljes mérvű újjászervezését teszi szükségessé. A szervezőmunka során igen sok nehézséggel kellett megküzdenie hivatalomnak. A helyi iskolán kívüli népművelési bizottságok megszűntével a központtal megszakadt az összeköttetés. Ezért minden községben népművelési ügyvezetőt bíztunk meg, aki a főleg adatgyűjtésre szorítkozó központi intézkedésünket, majd később a helyi népművelési tanács megalakítására irányuló szervezőmunkát végrehajtotta. A népművelési központ munkájának is sok és súlyos akadálya volt. Állandó pénztelenséggel küzdött, mert mind az államtól, mind pedig a vármegyétől csak késve s szűkre szabottan kapta ellátmányát. Hogy a népművelési hivatal munkája mégis megindulhatott, az a hivatal tagjai ügyszeretetének, valamint kötelességtudásának tulajdonítható, mert a kezdeti szervezőmunkát hónapokon keresztül üveg nélküli, majd később fűtetlen helyiségben végezte. A szervezőmunka sokszor csak azért nem akadt el, mert a hivatal vezetője az illetményéből fedezte a hivatal legszükségesebb kiadásait. Az 1946. év népművelési munkájához azzal a reménnyel látunk hozzá, hogy a szellemi újjáépítésnek hivatott szerve olyan mérvű támogatásban részesül, hogy annak eredményeként teljes erővel folytathatja a magyar falvak népének szellemi újjáépítését. Az árvaszéket az 1945. esztendő olyan nehéz helyzetbe hozta és olyan nagy feladatok elé állította, amilyenekre [a] magyar árvaszékek történetében még példa nem volt. Sajnos a háború - mint mindenütt - árvaszékünknél is óriási pusztításokat okozott, úgyhogy amikor működésűnket a felszabadulás után ismét megkezdhettük, és ott állottunk régi működésünk teljesen megsemmisült romjai felett, a teendők egész halmaza várt ránk, mert hiszen nekünk is mindent újból kellett kezdenünk. Szilárd és megingathatatlan elhatározásunk volt azonban, hogy a megsemmisült múlt romjainak eltávolítása után mi is keményen részt veszünk abban a nemes országépítő munkában, amely minden jó magyarra várt, és hogy szeretett árvaszékünket a romokból újra felépítjük, még pedig jobbá, tökéletesebbé és szociálisabbá, mint a múltban volt. És - Istennek hála - munkánkat siker is koronázta, és ha árvaszékünk még nem is dolgozhatik egészen régi keretek között, de ismét él és működik, és hisszük, sőt biztosak vagyunk benne, hogy feladatának a legteljesebb mértékben meg is fog felelni. 54
