Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről kor a vármegye tanfelügyelője is felhívta a kultuszminisztérium illetékes ügyosztályának figyelmét Fejér vármegye különleges helyzetére, és ígéretet kapott, hogy a minisztérium fokozott mértékben támogatja államsegélyekkel az iskolák helyreállítását. Ennek nyomán a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a múlt év végéig több mint 30 millió pengőt juttatott a megyebeli népiskolák tatarozásárára és felszerelésére. További segélyek kiutalására van kilátás azokon a helyeken, ahol a szükséges anyag és munkaerő biztosítva lesz. Eközben a körülmények szabta lehetőségek közt folyik a népiskolák belső élete. November hó folyamán a népiskolák többsége áttért a miniszteri rendelettel előírt téli tanítási rendre, azaz ott, ahol elegendő fűthető tanterem vagy tüzelőanyag nem áll rendelkezésre, az egyes osztályok egymást váltó csoportokban, délelőtt-délután vagy másnaponként, esetleg ennél is nagyobb időközönként váltakozva részesülnek tantermi oktatásban. Ezen túlmenően a vármegye tanítói otthonlátogatás keretében, vagy saját lakásukon azokon a napokon is foglalkoznak tanítványaikkal, amikor a tantermi foglalkozásnak akadálya van. Jelenleg a vármegye 237 népiskolája működik, s 19, többnyire külterületi népiskolában nem indult meg a munka a jelentkező tanítóhiány és - legtöbb helyütt egyúttal - a szükséges népiskolai épület hiánya miatt. A háború végeztével nemcsak romba dőlt otthonainkat kell újra építeni, hanem csődbejutott műveltségünket is. A magyarságnak - mint az európai emberségnek is - meg kell újulnia. Kétségtelen, hogy a szellemi újjáépítés nagy munkája a népművelés feladata. A demokratikus fordulat azonban új irányt szabott az iskolán kívüli népművelés munkájának. Az eddig[i] „alsó társadalmi rétegek” politikai hatalomra tettek szert, kezükbe vették sorsuk intézését, s így önművelődésük irányítását is. Az iskolán kívüli népművelés (nevelés) egyszeriben a társadalom öntevékenységévé lépett elő. Ezt a döntő fordulatot a hivatalos népművelésnek is fel kellett ismernie. Éppen ezért a maga legelső feladatának azt tekintette, hogy megteremtse a társadalom szerveivel a maga szoros munkatársi kapcsolatát. A demokratikus történelmi fordulat következtében megszűnt Iskolán Kívüli Népművelési Bizottság helyére a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr 44 300/1945. VI. a. számú rendeletével népművelési tanácsok kerültek. Az iskolán kívüli nevelésnek a társadalom öntevékenységén kell felépülnie. E nevelő tevékenység ereje és sikere a társadalmi szervek közreműködésében, illetőleg együttműködésében rejlik. Éppen ezért az iskolán kívüli nevelés hivatalos szerveinek legfontosabb feladata, hogy a társadalmi szervek szabad tevékenységét támogassák, s e szerveket munkaközösségi viszonyba hozzák. E célból mindent el kell követni, hogy a parasztság, munkásság, értelmiség minden demokratikus szellemű nevelő-oktató munkára alkalmas tagja népünk felemelésének, az ország szellemi újjáépítésének munkájába minél erőteljesebben és céltudatosabban bekapcsolódjék. A törvényhatósági népművelési tanácshoz hasonlóan az egyes községekben helyi népművelési tanácsok alakultak, amelyeknek feladata megteremteni a különböző társadalmi egyesület, intézmény kölcsönös együttmunkálkodását. E tanácsok megalakítása folyamatban van. Az 1945. esztendőből népművelési adatok nem sorolhatók fel. Az előkészítési munkák elvégzése után a szervezésre csak november második felében kerülhetett sor, úgy ennek eredményéről csak 1946. év végén lehet számot adni.
