Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről anyaggal. Az időben alkalmazott védőoltások kedvező eredménnyel jártak. Állatforgalom vasúton és gépkocsin nem volt, állatvásárok nem voltak. Az állategészségügyi intézmények közül az adonyi, bicskei és sárbogárdi gázkamrák használhatatlan állapotban vannak, azok megjavítására anyagi fedezet nem volt. A vágóhidak általában magukon viselik részben a háború nyomait, részben pedig a tatarozás nehézségeinek következményeit. A vásárterek berendezései úgyszólván teljesen megsemmisültek, azok javítására sor nem került, de egyelőre nem is volt azokra szükség. A dögterek, hullaemésztő-vermek bekerítetlenül állanak, azokat megsemmisítették, széthordták. A vasúti állatrakodók megrongált állapotban vannak, egynémelyiket helyreállították. Közfogyasztásra való állatvágás csak a kényszervágásokra szorítkozott. Általánosságban megállapítható, hogy az állategészségügyi igazgatást az év folyamán sikerült rendes mederbe hozni, a legtöbb betegség leküzdésében és a károk csökkentésében a rendkívüli időkkel kapcsolatos nehézségek ellenére is az állatorvosi kar odaadó és építeni akaró munkásságával határozott eredményeket elérni, ami megnyugtató kilátást nyújt a jövőre nézve is. Á népoktatásügy újjáépítésével kapcsolatban az alábbiakat terjesztem elő. Alig ültek el vármegyénk területén a háború hullámai, kezdetét vette megyeszerte népiskolásaink oktatása. A legtöbb helyütt romok között, ablaktalan épületekben, szükségtantermekben, padok, tábla és szemléltetőeszközök nélkül indult a munka egyre szélesebb mederben s tartott július 14-ig. A helyükön maradt, vagy oda hamarosan visszatérő népiskolai tanítók teljes erőfeszítéssel buzgólkodtak azon, hogy a tankötelesek számára az elmúlt tanévet megmentsék. Hősies áldozatkészséggel dolgoztak ezek iskoláikban és iskolán kívül, legtöbb helyütt fizetés nélkül, s nagy nélkülözések közepette. A nyár folyamán a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a vármegye tanfelügyelőjének kiutalt ellátmánnyal rendeztette illetményügyeiket, s így rendezettebb körülmények között kezdhették az új tanévet. Az iskolai év elején újjászerveződött a tanfelügyelői hivatal is, a vármegye népoktatásügye új vezetőt kapott, s így tervszerű irányítással indulhatott meg a vármegye népoktatás ügyének újjászervezése.14 Már az első számbavétel alkalmával megállapítást nyert, hogy a tanulólétszámot figyelembe véve a vármegye népiskoláinak több száz tanerőre lenne szüksége, de a kérdés megoldását gátolja az a körülmény, hogy emberekhez méltó elhelyezésük, a fűtés és étkezés biztosítása alig néhány helyen oldható meg. így jelenleg vármegyénkben tanítóhiányról kell beszélnünk, és ez a hiány nem oldható meg az iskolaépületek (tanítói lakások) megfelelő helyreállítása és a közellátási helyzet javulása nélkül. A népiskolák és tanítók elhelyezését gátolják egyfelől [az] iskolai épületeknek hivatásuktól eltérő célra történő igénybevételei, másfelől az épületek és általában a falvak háborús kárai. Az első akadályon kívánt segíteni a 10 020/1945. ME rendelet15, [a]mely elrendelte, hogy az iskolai célokra rendelt, de más célra igénybe vett épületeket záros határidő alatt vissza kell adni eredeti rendeltetésüknek, és az e téren mulasztó tisztviselők ellen a kultuszminiszter úr kívánságára a fegyelmi vizsgálat is elrendelendő. A megrongálódott iskolaépületek helyreállítására felhívtam valamennyi községi elöljáróságot, s a munkához jelentős segítséget biztosított az Újjáépítési Minisztérium. Ugyanek52
