Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről történhetett volna meg, azonban éppen a megalakítandó szövetkezetek nagy száma és az alapos munkavégzés okozta a szövetkezetek késedelmes megalakítását. A nagybirtokrendszer megszüntetése mellett a földreform második korszakalkotó jelentősége a telepítésben rejlik. A sűrű népességű magyar vidékek lakói kerülnek áttelepítés útján a volt nagybirtokokból a községi földigénylők által igénybe nem vett területre, s ami még fontosabb, foglalják majd el egy új honfoglalás formájában a volksbundista és a nemzet ellen dolgozó svábság által eddig bitorolt gazdaságokat. A Népgondozó Hivatal járási megbízottai és a megyei földbirtokrendező tanács között eddig nem volt meg a kellő összhang. Ennek megteremtése fontos alapfeltétele a telepítés hatékonyságának. Meg fogja gyorsítani a telepítést a belügyminiszter úr 101 327/1945. számú rendeletének végrehajtása, amely a községi képviselő-testület és az igazolóválasztmány működésének szüneteltetését rendeli el olyan községekben, amelyekben az 1710/1945. ME sz[ámú] rendelet 2. §-ának 5-ik pontja alá eső személyek kitelepítése és helyükbe mások odaköltözte- tésére irányuló intézkedések vannak folyamatban. Szükségessé válnék azonban e mellett kormánybiztos kirendelése is. A svábokat igazoló bizottságok működése azonban a többi igazolóbizottságokéhoz hasonlóan túlságosan enyhének mondható, és [a] sváb községek magyar lakosainak is olyan a hangulata sok esetben, hogy a község ártalmára volna a svábok kitelepítése, mert szorgalmukra, összetartásukra a községnek szüksége lenne. Ilyen hangulatos beállításokkal igyekeznek befolyásolni az igazolóbizottságokat, és igyekeznek elodázni magát a telepítést is, amely éppen idegen királyok által elnyomott magyar népünknek tudja meghozni a történelmi igazságszolgáltatás segítségével a svábok helyén a magyar kéz által megmunkált, saját tulajdonban álló magyar szántóföldeket, magyar szőlőket.10 A vármegye pénzügyi helyzete az újjáépítési folyamat legnehezebben áthidalható kérdése. Egy esztendeje lesz már, hogy a háború felettünk elviharzott. A vármegye községei nagy általánosságban elég súlyosan, de legsúlyosabban a Székesfehérvári járás sínylette meg a világégést. Ennek a járásnak nincs egyetlen községe sem, amelyik súlyos károkat ne szenvedett volna a német erőszakos uralomvágy következtében. De általánosságban, miként már előbb is említettem, a községek közül alig néhány van csak, amelyik ne szenvedett volna. A község[ek] lakosai lerongyolódtak, minden gazdasági eszköztől megfosztottak. Ennek folytán a termelés, amit a saját bőrünkön tapasztalunk, igen nehezen indult meg a vármegye területén. A lerongyolódás következménye azután az, hogy a községi pénztárak is teljesen üresek. A községi jövedelmek a pénz értékromlásával nem tarthattak lépést, és elenyészően kicsi összeget tettek ki akkor, amikor az árak már a csúcspont felé haladtak. Ennek következménye az, hogy a községek a legszükségesebb nyomtatványokkal sem tudták ellátni magukat. így a legtöbb község még ma is csak naplónyomtatványokkal rendelkezik, számadási főkönyv felfektetve nincs. Ez nem annak a következménye, hogy a községi tisztviselők nem érzik át a súlyos időket és a nagyobb munkateljesítmény felelősségét, hanem kizárólag a pénzkészlet hiányára, illetve a bevételek csekély voltára vezethető vissza. A befolyt pénzek kezelésére előírt pénzszekrény a vármegye területén körülbelül a községek 50 [százalékánál nincs meg, így a szabályszerű pénzkezelést nem lehet folytatni. Ugyanis a pénztáros este, ha adószedés van, a befolyt pénzeket lakására viszi s ott őrzi. 39
