Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Erdei tüzeset, a háborús cselekményekkel kapcsolatos eseteken kívül nem történt, az erdők faállománya nem tüztől, hanem inkább akna és tüzérségi hatástól szenvedett. A megrongálódott, vagy tönkrement faegyedek eltávolítása jórészt már megtörtént, vagy a folyamatban lévő erdőtisztitási munkálatok folyamán meg fog történni. Egyébként a volt erdőbirtokosoknak a földreformra vonatkozó 600/1945. ME sz[ámú] r[endelet], illetve ennek végrehajtása tárgyában kiadott 5600/1945. FM sz[ámú] rendelet alapján, bizonyos feltételek betartása mellett, joguk volt az 1944/45. és 1945/46. termelési idényben esedékes, rendes és rendkívüli fahasználatoknak házi termelésben való eszközléséhez, s a kitermelt faanyag az ő tulajdonukat tette. Egyes esetekben az erdőigazgatóság, vagy a Földmívelésügyi Minisztérium a termelések befejezésének határidejét meghosszabbította ugyan, de ezen meghosszabbítás 1946. év január 15-én véget ér, s ettől kezdve az állami erdőbirtokokon kincstári erdőgazdálkodás veszi kezdetét. A vadászat ügyét a földmívelésügyi miniszter úr új alapokra helyezte, és vármegyénként, valamint járásonként létesített vadászati felügyelőségekre bízta. Az itteni harcok a mezőgazdasági munkák elvégzése szempontjából számba jöhető munkáskezek létszámát is károsan befolyásolták azzal, hogy a hullámzó harcok folyamán a nyilas országmozgósítás a munkásokat Nyugatra szállította vagy katonai szolgálatra kényszeríttette. Mezőgazdasági munkásügyek. Fejér vármegye a nagybirtokrendszerről a kisbirtokrendszerre való áttérés következtében a munkaügyi tekintetben is szinte egyedülálló problémákkal küzd. A nagybirtokok felosztása az egyes községekben még mindig nem fejeződött be. A felosztás alá még nem került földeken a rendszeres mezőgazdasági munka nehezen indítható meg. A kiosztatlan s a vármegyében lévő állami birtokok, tangazdaságok kézi munkaereje nincs biztosítva. A munkamorál teljesen legyengült. A vármegye munkaerő-gazdálkodása az elmúlt 1945-ös esztendőben nem haladhatott tervszerű mederben, mert a háború, mint köztudomású, az év első 4-5 hónapjában még részben a vármegye területén dúlt, részben pedig súlyosan érintette a vármegye meginduló mezőgazdasági életét. A munkaerő-gazdálkodására vonatkozó kormányrendeletek végrehajtása sem volt kellőképpen biztosítva, hiszen a közigazgatási hatóságok a rendeleteket vagy későn, vagy egyáltalán nem kapták meg. Itt kell megemlékeznem a vármegyei munkabér-megállapító bizottságok működéséről is, amely a felmerült roppant nehézségek ellenére is igyekezett a munkabéreket úgy megállapítani, hogy azok mind a munkavállalók, mind a munkaadók érdekeinek megfeleljenek. Sajnos, éppen a fentebb említett rendeletek késedelmes érkezése, vagy ezek nem tudása következtében a munkabér-megállapító bizottság határozatait a később kelt miniszteri rendeletek kézhezvétele után majd minden alkalommal helyesbíteni kellett. Az igásfogatok, traktorok és munkaerőgépek hiánya a vármegye termelésére teljesen rányomta súlyos és szomorú bélyegét. Az 1945. év őszi munkálatai a legnagyobb nehézségek árán voltak biztosíthatók. A vetési munkálatokat hátráltatták részben a fogathiány, részben a földek elhanyagolt állapota. Az őszi betakarítási munkálatokat ott, ahol a gazdák az év elején vetni tudtak, idejében elvégezték. Rendelkezésre állt 422 db traktor, [ajmelyek részére 1945. évben az alábbi mennyiségű üzemanyag állt rendelkezésre: benzin 188 720 kg, petróleum 670 034 kg, gázolaj 481 090 kg, gépolaj 617 kg, hengerolaj 710 kg, motorolaj 28 080 kg. 36
