Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Az év végén a következő 1946-os esztendőre elkészített munkamérleg szerint a vármegye kb. 6-8 ezer munkáshiánnyal küzd, aminek idegen vármegyéből való pótlásáról kellene gondoskodni. Ez azonban igen nehéz, mert élelmet a gazdák biztosítani nem tudnak. A mezőgazdasági munkásság egy része a mezei munka vállalása helyett a városokba költözve ipari vagy egyéb munkakörben kíván elhelyezkedni. Sajnos számszerű adatok a városba özönlésről nem állnak rendelkezésre, mert hiszen a jelenlegi körülmények között ennek a kérdésnek statisztikai feldolgozása nem lehetséges, azonban a „feketepiacon” való könnyű pénzszerzés csábító erejének a mezőgazdasági munkásság egy része ellenállni egyáltalán nem képes. Különösképpen vonatkozik ez a vármegyének Budapesthez közel eső területére, ahonnan igen nagy méreteket öltött a városba való bevándorlás. A mező- gazdasági termelés emiatt igen nagy nehézségekkel küzd. A vármegye életében a megindulás szempontjából a mezőgazdasági kérdések megoldása mellett 1945 tavaszától kezdve legnagyobb jelentősége az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletének volt, a nagybirtokrendszer megszüntetésével kapcsolatban.9 A vármegye területéből mintegy 58 [százalékjot érintett a földreform, tekintettel arra, hogy 374 ember birtokában volt a megyének több mint a fele. Ezzel a 374-es számmal szemben áll a földhözjuttatottak 28 742 [fjős száma, akik közül 7205 mezőgazdasági cselédként, 10 083 mezőgazdasági munkásként és 6428 törpebirtokos[ként], a fennmaradó csekély hányad pedig egyéb foglalkozásban tengette életét. A földbirtokreform foganatosítása előtt a vármegye területén az 5-25 holdas birtokosok száma 13 734 volt, ez a szám a cselédek és a munkások földhöz juttatása révén 17 288-[c]al szaporodott, 150 [százalékkal, tekintettel arra, hogy egy ember áltagosan 6 kat[asztrális] hold földet kapott. Ha összehasonlítjuk a feudális vármegye fentebbi adatát ezekkel a diadalmas új számokkal, a földreform döntő jelentőségét ma még sem gazdasági, sem pedig nemzeti szempontból teljes kihatásában felmérni nem lehet. Az azonban bizonyos, hogy ezek a számok a nagybirtok vármegyéjének eddigi lakatlan pusztáin egy új honfoglalás alapjainak a letételét jelzik, úgyhogy a demokratikus Magyarország felépítésének, megerősödésének és további megmaradásának lesznek megdönthetetlen alapjai. A földbirtokreform eredményei ugyanis ebben a vármegyében mutatják - a fenti számok figyelmes elolvasása után - a legszembetűnőbben, hogy ez a rohammunka a magyar földért, a szabad föld megteremtésével egy újabb ezredévre döntötte el a föld és egyben a nemzet sorsát is. A föld kiosztása megtörtént, azonban a telepítésre és egyéb célokra fenntartott földterület ki nem osztása folytán a vármegyében még kb. 40 000 kat[asztrális] hold felosztásra váró föld van. A kiosztásnak, illetőleg e földterület hasznosításának is azonban meg kell történnie a tavasz folyamán, mert nem engedhető meg, hogy a földre gondot viselő gazda hiánya folytán a bürokratizmus szövevényessége miatt maradjon megszántatlan föld a megyében akkor, ha a szántásra meg van a lehetőség. Az 0[rszágos] F[ödlbirtokrendező] T[anács] adott ki egy rendeletet a ki nem osztott területeknek haszonbérlet útján való hasznosítására, azonban ez számottevő eredményre nem vezetett, mert az állat és mezőgazdasági eszközök hiánya, továbbá a földek nagymértékű elgazosodása befolyásolja mezőgazdáink ez irányú vállalkozási kedvét. Fejér Vármegye Közjóléti Szövetkezete dicséretes kivétel, amennyiben a Budapesttől juttatott szarvasmarhák kompenzálása érdekében erre az évre kb. 500 holdas gazdaság létesítését vette tervbe, éppen a földreform során ki nem osztott területek gazdaságos művelése és a főváros ellátása érdekében. A probléma azon37
