Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről Nagy lépésekkel haladt előre a gyümölcstermelés. A tagegyesületnek módjában volt fjoldművelésügyi] m[inisztériumi] támogatással egy fél - 1 kat[asztrális] holdra ingyen gyümölcsfákat kiosztani telepítési célokra. A nyári feldolgozáshoz, a lekvárfőzéshez befőzési cukrot juttatott a gazdáknak. Téli tanfolyamokon képezték ki a gyümölcstermelőket a modern gyümölcsfavédelemre, az értékesítés és csomagolás kényes feladatára. Ez a munka zavartalanul folyt egészen az 1944. évi októberi gyászos eseményekig. Azután lépésről lépésre nehezebb lett a gyümölcstermelők helyzete. A háború közelsége miatt szó sem lehetett téli védekezésről, viszont a szétrobbanó lövedékek sohasem tapasztalt károkat okoztak. Ehhez járult sok helyen a tüzérség által végzett rombolás, a gyümölcsfák kivágása. A felszabadítás után annyi munka várt a gazdákra, hogy a gyümölcstermelést kénytelenek voltak elhanyagolni. Igen sok községben heteket vett igénybe az emberi és állati hullák [eljtemetése, a lakóházak helyreállítása és a legszükségesebb feltételek helyreállítása, amelyek az emberi élethez feltétlenül szükségesek. Ezt követőleg a mezőgazdasági munkák foglalták el a termelők teljes idejét úgy, hogy a gyümölcsösökbe csak azért mentek, hogy a termett gyümölcsöt leszedjék. Ez bűnül nem tudható be, [az] a szerencsétlen körülmények következménye. A földreform kapcsán a nagyobb gyümölcsösöket 200 négyszögöl - 1 kat[asztrális] holdas parcellákban szétosztották. Ezeknek tulajdonosai szintén csak annyiban működtek közre a gyümölcstermelésben, hogy a termett gyümölcsöt leszedték. Sajnálatos, de meg kell állapítanunk, hogy a felosztott gyümölcsösök tulajdonosai nem értek tudatára annak, hogy szövetkezet alakítása nélkül nem életképesek. Nem kell nagy fantáziával rendelkezni, mindenki előtt világos anélkül is, hogy egy gazda, akinek jutott 10 gyümölcsfa, nem fogja tudni beszerezni azokat a védekező eszközöket, amelyek nélkül gyümölcstermelés el sem képzelhető. Szövetkezeti alapon működve pl. egy permetezőgép beszerzése nem az egyént, hanem a közösséget terheli, és így a költségek is arányosan megoszlanak, viszont a permetezőgéppel az egész gyümölcsös lepermetezhető. A gyümölcsértékesítésnél is igen nagy jelentősége van a szövetkezetnek, mert hiszen általa kikapcsolható a közvetítő kereskedelem, amely köztudomás szerint a hasznot a gazdák helyett a múltban is zsebre tette. Ezek a felosztott gyümölcsösök kivétel nélkül szakemberek irányítása alatt állottak, ma viszont olyan gazdák tulajdonába aprózódtak, akik csak a legszerencsésebb esetben végeztek a gyümölcsösben részleges munkákat. Áttekintésük a gyümölcsös évi munkálatairól nincsen. Hozzá nem értés következtében a munkák nem lesznek elvégezve, mint ahogyan ezt tapasztalhattuk is. Ez pedig a gyümölcsösök pusztulását fogja maga után vonni. [Az] 1945. évben végzett kiszállások alapján az illetékes szervek megállapították, hogy a gyümölcsfák 50 [százalékja Fejér megyében elpusztult. A fennmaradtak is több-kevesebb sérülést szenvedtek. Ezek a sebek - sajnos - még ma is kezeletlenül vannak. Az almafákon a sebeket belepte a vértetű, a csonthéjasokon a mézgásodás következtében keletkeztek helyrehozhatatlan károk. Az ágcsonkokat nem vágták le, dacára annak, hogy az alispáni körrendeletek a vezetőjegyzőket erre több ízben intették. Úgy látszik, hogy még nem érzik a nép minden rétegében a gyümölcstermelés fontosságát. Pedig azaz irányzat, amely Magyarországot Európa gyümölcsöskertjévé igyekezett átvarázsolni, nagyon is józan gondolkodás eredménye volt. A háború előtti években a búzatermésünk a külföldi konkurencia miatt nem volt értékesíthető, és az erre 32
