Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről alapozott államháztartás is megingott. Jelenleg kereslet van kenyérgabonában, azonban ez csak átmeneti állapot. Már jövőre is javulás várható, az őszi vetések mennyisége és minősége kielégítő. Évről évre emelkedni fog a búzatermelés. Ezt meg kell akadályoznunk, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy nyitott szemmel rohanjunk a katasztrófa felé. At kell térni Hollandia és Belgium példájára - a belterjes mezőgazdaságra. Kertészet és állattenyésztés. Ez ma a jelszó. Magyarország is éppen olyan kis állam, mint a fentiek. Az állattenyésztéshez és a kertészethez a természeti feltételek adva vannak. Egy hiányzik még most, hogy a földreform is valóra vált: a szövetkezetek. Amelyeknek élén szakember áll, aki meg tudja becsülni a már termő gyümölcsfákat. Tudja, hogy egy fát 8-10 esztendeig ápolni, permetezni kell, amíg terem. Nem lesz olyan könnyelmű, hogy hosszú esztendők munkáját veszni hagyja kényelemszeretetből, hozzá nem értésből. A szövetkezeti gazdálkodás érzékeltetésére igen szép példa a felsőörsi 425 holdas Rutt- kai-féle gyümölcsös, amely egy holdas parcellákban lett kiosztva. Az 1945. évi gazdasági év befejeztével a szövetkezet bejelentette, hogy tulajdonában van 12 új permetezőgép, 16 q rézgálic, az október hó folyamán hazaérkezett két szakképzett kertész megmetszett 10 kat[asztrális] hold súlyosan megrongált gyümölcsfát, a szüret elvégzése után pedig a szövetkezet 30 vagon trágyát terített szét a szőlőjében. Tervbe vették, mintegy biztosításképpen mezőgazdasági művelésben a zöldségtermesztést, valamint magtermelési üzemekkel kötnek szerződést. Meginduláskor semmijük sem volt, ma már épületeket hoztak rendbe, szerszámokat tettek használhatóvá, a gyümölcsöst pótolni fogják, faiskola létesítése iránti kérelmet adtak be. Ez a vármegye legnagyobb gyümölcsöse, 30 km-re van Budapesttől.8 A vármegye második legnagyobb gyümölcsöse a bodakajtori 80 holdas gyümölcsös, Fehérvártól 20 km-re. Itt a gyümölcsösben még nem dolgoztak. Csak azért mentek be, hogy a termést leszedjék. Még szét sincsen osztva a gyümölcsös. Erről ennyi elég. Láthatjuk, hogy mit jelent az, ha szövetkezet van, illetve ha valaki szívügyévé teszi a gyümölcsösök problémáját. Mindent elkövetünk, hogy a gyümölcstermelést a régi nívóra emeljük, és a régi tempóban fejlesszük tovább. A háború nagyon megtépázott minket, nem áll módunkban a régi keretek között mozogni, a földmívelésügyi miniszter úrtól is nélkülözzük az anyagi támogatást, mégis elértünk annyit, hogy tanfolyamokat tartunk a tél folyamán cca. 10-12 községben, ha az időjárás már lehetővé teszi a tavaszi munkákat, a helyszínen fogunk metszésbemutatókat rendezni az újonnan földhözjuttatottak részére. A védekező-anyagellátás [a] rézgálic kivételével anyagi kérdés, amely a gazdákat érinti. Az árhullámzás miatt igen nehéz központiasan beszerezni [a] téli védekező anyagokat a gyáraktól. A rézgálicot igyekezni fogunk minél előbb lehozni Budapestről, hogy a gazdák még rügyfakadás előtt permetezhessenek. Igen nagy a kereslet csemetékben is, azonban reményünk van arra, hogy a vármegye 30 000 db-ra menő szükségletét akár pénzért, akár árucsere formájában jutányosán tudjuk beszerezni és Székesfehérváron központiasan kiosztani. 1945. évi augusztus hó elsejéig Fejér megyében nem volt gyümölcstermelési szakközeg. Ezen időpont után megindult a rendszeres irányítás. Körrendeleteket küldtünk ki, amelyekben összeírattuk a csemeteszükségletet, és esetenként kioktattuk a gazdákat az időszerű teendőkre. Ezeket a vezetőjegyzők feladata volt publikálni, és a végrehajtást a hegybírák és hegyőrök útján ellenőrizni. A gyümölcstermelési szakközeg minden héten két napon, szerdán és szombaton hivatalos napot tart, [a] mi kor is szaktanáccsal látja el a 33
