Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)

Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről

Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről

a tél folyamán három, egyenként 15 traktorral rendelkező állami gépállomás felállítására kerül sor. 1948 őszéig Abán, Alapon, Csákváron, Etyeken, Hercegfalván, Mar- tonvásáron, Móron és Pusztaszabolcson szerveztek gépállomásokat. A feladatokat és a munkákat a Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem székesfehérvári alközpontja irányította Horváth István vezetésével. 1950. február 15-én kelt jelentésében a gépállomásokat száma 12 (Aba, Alap, Csákvár, Dég, Etyek, Hercegfalva, Lepsény, Mar- tonvásár, Mór, Perkáta, Polgárdi, Pusztaszabolcs).

7 Fekete reakció, a kor politikai szóhasználata, alatta az egyház képviselőit értették.

8 A legeltetési társulatok legeltetési bizottságokká alakultak, egységes kezelésbe került a volt telkes jobbágyok, a volt zsellérek legelőterülete, ugyancsak a legeltetési bizottság jogkörébe tartozott a községi legelők területe is.

9 Tisztasági hét meghirdetésére május 1-je előtti időszakban került sor. Arra szólították fel a községek elöljáróságát, hogy rendezzék a belterületet, az utakat portalanítsák, az árkokat tisztítsák meg, a lakók pedig rendezzék portáikat, a házak homlokzatát meszeljék ki, tegyék rendbe az oktatási és közművelődési épületeket is.

10 A három szociális otthon a megyében: a sárosdi, a móri és a bicskei.

11 Utalás a szovjet mintájú tanácsi közigazgatási rendszer kiépítésére.

12 A megyei közigazgatás történetében az utolsó alispáni jelentés. 1950. június 15-én megalakult Fejér Megye Ideiglenes Tanácsa. A megye első tisztviselőjének, az alispánnak a feladatköre megszűnt.

284

gj