Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Szócikkek
Szócikkek Humán betegségek Agy- és gerinchártya-gyulladás: az agy- és gerincvelőt borító hártyák gyulladása. Tünetei: magas láz, erős fejfájás, hányás, tarkómerevség stb. Kóroktani alapon megkülönböztetnek járványos, gennyes, gümőkóros, szifiliszes, savós agyhártyagyulladást. Angolkór: az angolkór a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszfor-anyagcseréjének összetett zavara, amelyet elsősorban a D-vitamin hiánya okoz. Jobbára már fiatalkorban jelentkezik: a jellegzetes csontrendszeri elváltozásokat (dongaláb, a gerinc és a mellkas torzulásai) különféle melléktünetek kísérhetik, mint pl. ekcéma, gyomor-, bélhurut, a pajzsmirigy duzzadása. Bárányhimlő, himlő, hólyagos himlő: az emberi himlőt vírus okozza, járványos, fertőző betegség. A kórokozó az esetek többségében a levegőből, csepp-, ritkábban porfertőzés útján jut a légutak nyálkahártyájára, behatol a vér- és nyirokerekbe, megtelepedik a bőr- és nyálkahártyák különböző helyein, és ott létrehozza a jellemző elváltozásokat. A betegség lappangási ideje 7-13 nap. Magas lázzal kezdődik, megjelennek a bőrön és a nyálkahártyákon a kezdeti kiütések (piros foltok), ezek utóbb gennyes hólyagokká alakulnak át, majd beszáradnak, pörkökké alakulnak. A betegség 10-40 nap alatt zajlik le. A himlővel szemben mindenki, minden életkorban fogékony, hacsak a betegségen már át nem esett, vagy ha nem kapott védőoltást. A himlő a legrégebben ismert járványos betegségek egyike. Feltételezhető, hogy Kr. e. 2000 évvel már ismerték Indiában és Kínában. Kr. u. a 7. században jelent meg a Földközi-tenger térségében. Behatolt Spanyolországba, Itáliába és Franciaországba, majd elterjedt Európában, a spanyolok a 16. század elején behurcolták Amerikába is. A himlő okozta halálozás általában 10-20 százalékos volt. Azokban az esetekben, amikor a hólyagokban bevérzés történt (fekete himlő), a halálozás 100 százalékos volt. Diftéria, torokgyík: bacilus által előidézett járványos, fertőző betegség. A betegség lappangási ideje 2-5 nap. Tünetei: nehéz légzés, lepedék a mandulákon, szájpadon, garatíveken, ugató köhögés, feltűnően halvány arc. Utóbetegségként szívizomgyulladás, vérkeringési zavar, bénulások léphetnek fel. Gonorrhoea, kankó: nemi betegség. Kezelése híján szövődményeket okoz. Hasonló módon kezelték, mint a szifiliszt. Gümőkór, tüdőgümőkór, tuberkulózis: a tuberkulózis-baktérium által előidézett elterjedt fertőző betegség. Úgyszólván egyidős az emberiséggel. Leginkább cseppfertőzéssel terjed. A baktériumok hatására a tüdőben gümős góc keletkezik, amelyből szétesés után üreg (cavema) képződik. Legfontosabb tünetei: köhögés, esetleg véres köpet, éjszakai izzadás, hőemelkedés, étvágytalanság, súlycsökkenés. Gyermekágyi láz: fertőzéses megbetegedés, amelyet a streptococcus vagy a stapyholo- coccus okozza. Különösen tisztátalan kézzel végzett hüvelyi vizsgálatok következménye. Szülőintézetekben lefolyt születések után a fertőzés gyakran lépett fel, és csaknem mindig halállal végződött. Semmelweis Ignác fedezte fel a betegség elleni védekezés módját. 285
