Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)

Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről

Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről

Végül hangsúlyozza, hogy célkitűzéseinket csak úgy tudjuk megvalósítani, ha bizalommal sorakozunk fel a Magyar Dolgozók Pártja és Rákosi Mátyás mögé.

A felszólalások után a közgyűlés az alispán jelentését tudomásul vette.

FML IV. 402. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve. 1949:63. szám. Az éves jelentést lásd: Fejér Vármegye Hivatalos Lapja. Székesfehérvár, 1949. december 15. 8. szám. 60-79. o.

1 1949. december 10-én fogadta el az országgyűlés az 1949. évi XXV. törvényt az első ötéves tervről. (A tervidőszak:1950. január 1.-1954. december 31.) A beruházások Fejér megyében a bauxit- és szénbányászat területén valósultak meg. A Fejér megyei bauxitbányák: Gánt, Iszkaszentgyörgy, Kincsesbánya. A szénbányászat: Mór, Pusztavám, Balinka-Kisgyón. Az első ötéves terv célkitűzései között Bodajk bányász- várossá fejlesztése szerepelt. 1952-ig jelentős beruházásokra, lakótelepek építésére került sor.

Az első ötéves terv kiemelt beruházása is a megyében jött létre. Dunapentelén kohászati kombinát és új város építését kezdték meg. A történeti helységnevet 1951. november 7-én Sztálinváros elnevezés váltotta fel.

2 A törvényhatóság első tisztviselője az alispán.

3 Az 1948. évi LI. törvény az egyes vármegyei és községi állásoknak állami állásokká átszervezéséről.

4 Bicskei járásban (1946-ig Váli járás) Perl Ferenc, Zámoly községi vezetőjegyző, kinevezése: 1949. április 26. Móri járásban Balikó János géplakatos, kinevezése: 1949. április 21. Sárbogárdi járásban Németh László lakatos, kinevezése: 1949. április 22.

5 1950. január 1-jei hatállyal megszervezett kisközség elnevezése Besenyő, 1950. július 1-jétől Besnyő.

6 Nagyvenyim 1947-től kisközség, a közigazgatási feladatokat Hercegfalva jegyzője látta el. A nagyhantosi jegyzői kirendeltséget a nagylóki községi jegyző irányította. A nagykarácsonyi jegyzőkirendeltséget az előszállási jegyző vezette. Nagykarácsony 1952-ben önálló községgé alakult.

7 A Fejér Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság 1949. július 1-jén kezdte meg tevékenységét.

8 Helyesen 1949. Rákosi Mátyás 1948. augusztus 20-án Kecskeméten, az „Uj kenyér ünnepén” mondott beszédében ismertette a Magyar Dolgozók Pártja terveit a mezőgazdaság szocialista átszervezéséről. 1948. december 18-án tették közzé a 14 000/1948. számú kormányrendeletet a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szervezéséről és működésük szabályozásáról. Az I. tipusú vagy táblás termelőszövetkezeti csoportnál a szántást és a gépi vetést a vetésforgó alapján közösen végezték a tagok. A további művelés ezután már egyénileg történt. A betakarított terménnyel mindenki maga rendelkezett, de a közös költségekhez a tagoknak földterületük arányában hozzá kellett járulniuk. A II. típusú vagy átlagelosztású termelőszövetkezeti csoport a gazdálkodás formáját tekintve sokban hasonlított az I. típusú csoport működéséhez. A lényeges különbségek: a cséplés mindenképpen közös szérűn történt,