Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről továbbá a földterület arányában viselték a közös költségeket és ennek megfelelően osztozkodtak a megtermelt terményeken is. AIII. típusú csoportnál az első két típussal szemben, ahol a kollektív gazdálkodás nem feltétlenül terjedt ki a tagok összes földterületére - másfél hold háztáji kivételével a közös termelést az összes saját vagy bérelt földön végezték. A csoportba be kellett vinni az igavonó és a háztartási szükségletet meghaladó haszonállatokat, továbbá az értékesebb mezőgazdasági eszközöket (szekeret, vetőgépet, ekét, boronát stb.) is. A tsz-tag a háztájiban tarthatott egy tehenet, egy növendék marhát, öt juhot vagy kecskét, egy vagy két sertést, korlátlan számú baromfit, méhet és házinyulat. Minden munkát közösen végeztek, amit munkaegységben mértek. 9 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1949. március 5-ei ülésén Rákosi Mátyás beszámolt a kulákok megrendszabályozásának kérdéséről. Kuláknak tekintették azt a földművest, aki 25 katasztrális holdat vagy 350 aranykoronát meghaladó földterülettel rendelkezett, sőt azokat a kisebb birtokosokat is, akik üzlettel, malommal, gépjárművel stb. rendelkeztek. A kuláknak bélyegzettek körébe sorolták a termőfölddel rendelkező iparosokat, kereskedőket is. 10 A Fejér Megyei Ingatlanforgalmi Bizottság első ülését 1949. augusztus 19-én tartotta. Feladata elsősorban a mezőgazdasági ingatlanok felajánlásának (államosításának) előkészítése és lebonyolítása volt. 11 A Sárosdi Szociális Otthon szervezeti szabályrendeletét a megyei törvényhatósági bizottság 1949. április 13-án fogadta el. FML Fejér Megye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve. 20/1949. szám. 12 A Bicskei Szociális Otthon 1950. január 1-jén alakult meg. FML Fejér Megye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve. 69/1949. szám. 13 A Móri Szociális Otthon 1950. január 1-jén létesült. FML Fejér Megye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve. 68/1949. szám. 14 Révai József népművelési miniszter rendeletére vezették be a diákok származás szerinti kategorizálását. A kategóriába sorolták a munkás, B kategóriába a kis- és középparaszt, C kategóriába az értelmiségi, D kategóriába az iparos, kereskedő, kulák származású valamint az „osztályidegen”-nek minősített tanulókat. 15 1949. szeptember 1-től négyosztályos középiskolákat szerveztek, szemben a korábbi nyolcosztályos középiskolákkal. 16 A Székesfehérvári Tankerületi Főigazgatóság az 1935. évi VI. törvénycikk alapján jött létre. Hatásköre kiterjedt Fejér, Győr, Moson, Tolna, Veszprém vármegyék területére, továbbá két törvényhatósági jogú városra: Győrre és Székesfehérvárra. Az 1210/57-1949. számú Vallás- és Közoktatásügyi Miniszteri rendelet értelmében megszervezett Fejér Megyei Tankerületi Főigazgatóság illetékessége már csak Fejér megyére és Székesfehérvár városra terjedt ki. 17 A Népi Kollégiumok Országos Szövetsége 1949. július 10-én mondta ki a szövetség feloszlatását és a népi kollégiumok átadását az államnak. A Székesfehérvári Táncsics Mihály Népi Kollégiumot Táncsics Mihály Szakérettségis Kollégiummá szervezték át. 259 (Ti
