Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről A gimnáziumoknál 7 idehelyezés, 5 elhelyezés és 14 intézetközi áthelyezés oldotta meg a legszükségesebb személyzeti igényeket. A hiány általános iskolánál 80 tanerőre tehető, hogy zökkenőmentesen folyjon a tanítás, ez a hiány feltétlenül pótolandó. Mintegy 41 egytanerős tanyai iskolát kellene korszerűvé átszervezni. Gimnáziumoknál mintegy 6 tanerő idehelyezése enyhítené a nagyon szorosan számított oktatószemélyzeti keretet. Az altisztek létszáma a gimnáziumoknál megfelelő, az általános iskoláknál a hiány pótlása szükséges. Az év folyamán 14 fegyelmi ügy folyt, részben ítélettel lezárva. A fegyelmi ügyintézés is gyökeres reformon ment át. Valamennyi nevelő fegyelmi ügyét az új tankerületi főigazgatóság mellett szervezett fegyelmi bíróság intézi. Nagy feladat volt a nevelők továbbképzése. A szakosító tanfolyamok, a 60 általános iskolás és 60 gimnáziumi tanerő részére rendezett 4 szakmai és világnézeti tanfolyam, a szakgimnáziumok valamennyi nevelője részére szervezett nyári átképző tanfolyamok, a tantestületenként szervezett ideológiai továbbképzés, a 8 székesfehérvári szakmai munkaközösség, 50 megyei ideológiai tanulókör, ezeken kívül a szakszervezeti és pártszemináriumok, a tanulmányi felügyelői és körzeti iskolafelügyelői, valamint a havi igazgatói értekezletek szolgálták a nevelők átképzését. Az iskola és a demokratikus szervek kapcsolata egyre elevenebb lett. Ezt egyrészt a párttag iskolavezetők társadalmi munkája, másrészt a szülői munkaközösség, a megyei iskolabizottság és az MNDSZ, MDP irányította tevékenysége hozta magával. A szülői munkaközösség új keretek között, új szervezéssel minden iskolában működik, patronálja a kollégiumokat, az iskolák anyagi megsegítését, a szülők iskoláján és a családlátogatásokon keresztül szolgálja a szülői ház demokratikus légkörének biztosítását, a tanulmányi segélyek irányítását, a „Dolgozók az iskoláért” akciók összehangolását. Az iskola és a demokratikus szervek kapcsolatát a választási akció közös munkája jól mélyítette el. A nevelés-oktatás már említett elvi szempontjait az iskola falain belül a tanterv- és tanrendszerű eljárásokon kívül érvényesülni segítik [az] általános iskolákban a bázisiskola-látogatásokból merített tapasztalatok, az úttörő 220 csapatába megszervezett ifjúság mozgalmi és modern kollektív pedagógiája, a tanulópárok, a diákszövetség önkormányzata, a tanulókörök, az ifjúság mintegy % részének kollégiumi elhelyezése és nevelése, a kollégiumi elhelyezésben nem részesült munkásszármazású ifjak részére létesített székesfehérvári gimnáziumi tanulószoba, a diákműhelyek. Az oktatás középpontjába állított természettudományos képzést a gimnáziumokban mindenütt szakemberek látják el, ezeknek korszerű átképzése mielőbb szükséges, és egyelőre a munkaközösségekben folyik. Az általános iskolában szakemberek híján a természettudományos tárgyak még nincsenek mindenütt szakkézben. Az irodalmi és nyelvi oktatás súlya az orosz nyelv tanításán és a szovjet kultúra megismertetésén van. [A] 70 általános iskolában 7474 tanuló 49 tanítóval, 1 középiskolai tanárral és 7 pedagógiai képesítés nélküli óraadóval, a gimnáziumokban 8 középiskolai tanár, 1 tanítónő és 2 óraadó vezetésével 32 osztályban, 132 heti órában, 1283 tanuló tanulja az orosz nyelvet. A gimnáziumok I—II. osztályában csak egy élő nyelv, az orosz van bevezetve, de néhány III. osztályban is erre tértek át a tanulók. Az 1948-49. tanév végén a „Tanulj jobban” tanulmányi verseny hatékonyan emelte a színvonalat. A versenyben Fejér vármegye területéről 186 intézet vett részt, és közöttük legjobb eredményt ért el 8 iskola: a kisapostagi általános] isk[ola] 92 pontszámmal 74. helyezett, a bicskei 91 pontszámmal 251
