Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről 85., a székesfehérvári Ezredéves 91 pontszámmal 90., a dunapentelei 90 pontszámmal 96., a velencei 89 pontszámmal 121., a sz[ékes]f[ehér]vári Sz[en]t István Gimn[ázium] 88 pontszámmal 133., a sárszentmiklósi 88 pontszámmal 141., a szőlőhegyi 82 pontszámmal 261. helyezett lett. A versenymunka pedagógiai eredményeiért 20 Fejér megyei nevelő kapott oklevélkitüntetést. A kollégiumi nevelés és oktatás is gyökeres szervezeti átalakuláson ment keresztül.17 A népi kollégiumok felszámolásával valamennyi tanulóotthon állami kollégiummá alakult át. Oktatási, anyagi nevelési és személyzeti ügyeiket az Országos Diákjóléti és Kollégiumi Hivatal fogta össze. Az ODKH megszűnése után a VKM Kollégiumi Hivatala vette át hatáskörét. Az egységes állami kollégiumok a középiskola szociális statisztikájának megjavítására eredménnyel végzett akció párhuzamos létesítményei. A 7 székesfehérvári (2 általános iskolai és 5 gimnáziumi) kollégiumban 472 középiskolai és 105 általános iskolai ifjú részesül nevelésben. Ezek közül A-kategóriába tartozik 32,4, a B-be 42,8, az értelmiségibe 7,4, egyéb kategóriába 17,5 [százalék]. Az I. osztályosok lemorzsolódása 15, a II-IV. osztályosoké 1-2 [százalék], 18 igazgató, illetve nevelőtanár és 65 gazdasági alkalmazott gondoskodik a kollégiumok pedagógiai és üzemi egyensúlyáról. Heti 5 órában központi anyag alapján ideológiai képzésben részesülnek a növendékek, emellett korrepetálást kapnak az iskolai napi anyagból és szakórákat oroszból, mennyiségtan és természettanból. A kollégisták mintegy 10 [százalékja 100, majd áprilistól 120 Ft tanulmányi segélyt élvez. Az államnak 1-1 kollégista fejenként és havonként 300 Ft költségvetési megterhelést jelent. Ezzel szemben egy-egy tartásdíj havi átlaga 41 Ft. A berendezés, felszerelés és az ágynemű hiányosságainak pótlása még sok intézetben sürgető. Az iskolázás költségei a népköztársaság gazdasági és iskolapolitikájának következtében jelentékenyen csökkentek. A tandíjrendszer lényeges [áralakítás előtt áll. A tanulók tekintélyes összegű segélyben részesülnek. Mintegy 60 000 Ft a tankönyvsegély összege. A középiskolai felsőbb osztályosok havonta 3120 Ft segélyt élveznek; átlag minden harmadik I. osztályos havi 50 forintot kap. Az elmúlt tanév végén nagyon sok [arra] érdemes [tanuló] kapott 40 és 80 Ft egyszeri tanulmányi segélyt. 1949 végén pedig 320 VIII. [osztályos] általános iskolás kap egyszeri 40 Ft ösztöndíjat. Ezekben a részadatokban is a neveléstörténetünknek merőben új korszaka, egy új társadalom szocialistává újuló pedagógiája bontakozik ki kulturális és anyagi eredményeiben egyaránt lenyűgöző és jövőt formáló hatásaival. IX. Hároméves terv A megye hároméves tervében szereplő 1949. évi részlettervre eső közületi tervberuházások végösszege a 17 hónapos költségvetési időszakról lekötött tervhitelekkel együtt 2 933 590 Ft. Ezen összegből a háztartási alapra 477 144 Ft, a közúti alapra 395 000 Ft, a megye községeire pedig 2 061 446 Ft hitelkeret esik. A megye összes beruházási hitelkeretéből 1949. november hó 30-ig felhasználásra került 2 146 631 Ft. Olyan tervmunkálatokra, [a]melyek folyamatban vannak és az év végéig elkészülnek, 230 176 Ft hitelkeret esik. Adódtak olyan beruházási hitelkeretek is, amelyek a közbeeső változások (államosítás stb.) következtében aktualitásukat elvesztették, és mint ilyenek feleslegesekké váltak; az ezekre eső összeg 257 099 Ft-[o]t tesz ki. 252
