Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről káskáderekkel - a székesfehérvári nyolccal - frissültek meg, és így biztosítják a szocializált iskola elvi szempontjait és gyakorlatát. Részletekben szólva az 1949. év eredményeiről és eseményeiről: az iskolák állapotára vonatkozóan elsősorban említendő, hogy az iskolák mind a hároméves, mind az ötéves tervben lényeges anyagi segítséget kaptak, illetve fognak élvezni. A tankerületben 213 általános iskola (67 önálló, 85 fiók, 45 nép, 7 kerületi központi, 7 körzeti tanyai és 2 bázis) 7 gimnázium (3 általános, 1 pedagógiai, 1 közgazdasági, 1 mezőgazdasági-növénytermesztési tagozatú és 1 gépipari) továbbá 41 óvoda, 3 dolgozók gimnáziuma és 8 dolgozók általános iskolája, 2 gyors- és gépíróiskola működik. Az általános iskola tantermeinek száma 703, gimnáziumokban 49 osztály működik. Az óvodák egytantermesek. Az utolsó tervévben 11 általános iskolában, 3 gimnáziumban és 2 óvodában folyt nagyarányú átalakítás, tatarozás, és 2 új általános iskola épült (Baracskán, Pusztaszabolcson). Az állami tervberuházások utolsó évi összege az összes iskolákban meghaladja a 989 688 forintot, a karbantartási rendkívüli ellátmány pedig a 78 308 forintot. A társadalmi úton eszközölt beruházások Székesfehérvár általános iskoláiban 4584,50, a vármegyében 91 219,95, a gimnáziumokban 10 372,54 Ft-ra rúgnak. Tekintélyes összeget tesz ki a „Dolgozók az iskoláért” akció természetbeni munkanyújtása a 24 900 Ft pénzmegajánlás mellett. Az iskolák fenntartására szolgáló javadalmazás a fenti összegeken kívül általános iskoláknál tantermenként évi 1800-1900, a gimnáziumoknál havi 3400-25 000 Ft között mozog. Az ötéves terv a vármegye iskoláinak helyreállítására 5 millió Ft kormány, 2 millió Ft társadalmi tervberuházást irányoz elő; berendezésre 2,5 millió kormány és 1 millió Ft társadalmi beruházást állít be; a székesfehérvári iskolákra 3,8 millió helyreállítási és 2,3 millió berendezési beruházást tervez. A hiányok tantermi felszerelésben, szemléltető eszközökben, szertári anyagban mutatkoznak. Ez utóbbi pótlása annál is inkább fontos, mert a természettudományos oktatás korszerűsége csak kellő szertári anyaggal biztosítható. Az óvodaépületekben Székesfehérvárott mutatkozik nagy hiány. A beiskolázás az általános iskolákban 96 [százalékjos. A középiskolákban 5-6 [százalékjra tehető az I. osztályosok lemorzsolódása. Az általános iskolai növendékek száma 39 789, a gimnáziumokban 1787. A gimnáziumok 796 I. osztályosa közül A-kategóriába 281, B-be 240, az értelmiségi kategóriába 82, egyéb kategóriába 166 tanuló tartozik. Az I-IV. osztályosok közül - csak a legjellegzetesebb adatokra utalva - a nagyüzemi munkások gyermekei 18, a törpebirtokosoké 8,2, a kisbirtokosoké 15,4, a közalkalmazott értelmiségieké 8,1, a nyugdíjas, köz- vagy magánalkalmazottaké 7, a kisiparosoké és kiskereskedőké 12,8 [százalékjot tesznek ki. A dolgozók gimnáziumaiban 130, a dolgozók általános iskoláiban 245 hallgató tanul. Az óvodákba 2341 gyermeket írattak be. Az oktató és nevelő személyzet alakulását az év elején még az általános iskola és az államosítás igényei szabták meg. A hiányok feltöltése, az általános iskolák szakosítása volt az irányító szempont. Ezt szeptembertől a középiskola szükségletei befolyásolták, így a létszámok a következőképen alakultak: gimnáziumoknál 105, általános iskoláknál 997 nevelő, a 41 óvodában 43 óvónő működik. Az általános iskolaiak közül mintegy 24 szakosító, 60 tanári képesítésű, 937 tanítói, ez utóbbiak közül mintegy 24 szakosító tanfolyamot végzett. 37 nevelő vonult nyugalomba, 1 meghalt, 30 óraadó, 50 helyettesítő tanító, 7 gimnáziumi főhivatású óraadó és 2 óraadó kapott alkalmazást. Általános iskolánál 6 elhelyezés, 5 idehelyezés és 37 a megye területén végrehajtott áthelyezés történt. 250
