Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről A keletről hazatért hadifoglyok részére az év folyamán 26 075 forint került kifizetésre egyszeri segély címén 267 hadifogoly részére. Hadifogoly-kölcsönben 39 hadifogoly részesült 73 000 forint összegben. A hadifogoly-kölcsön akció november 15-[t]el lezárult. A hároméves terv keretében létesített sárosdi vármegyei szociális otthon11 két szárny- épületének átalakítási munkálatai befejezést nyertek, ezen helyiségek mintaszerű felszerelése is megtörtént, jelenleg 60 férőhely áll rendelkezésre és 51 személy beutalásával az intézmény működését megkezdte. A harmadik szárnyépület átalakítási munkálatai 70 000 Ft-os költséggel a jövő év tavaszán nyernek befejezést, ezáltal az intézmény befogadóképessége 120 főre fog emelkedni. Folyamatban vannak az intézkedések a bicskei járási szociális otthonnak12 olyan mérvű kibővítésére, hogy az abban gondozottak létszáma 30 főről 50 főre legyen felemelhető már a jövő év elején. Ugyancsak megtörtént az intézkedés az irányban, hogy a móri községi szociális otthonban13 rendelkezésre álló 100 férőhely kihasználásával a járás területén lakó összes rászorultak szociális otthoni ellátást nyerjenek. Ezzel kapcsolatban az utóbbi intézmény járási szociális otthonná fog átminősíttetni, [ajminek megtörténte után az 1 vármegyei és 2 járási szociális otthon lehetővé fogja tenni az egész vármegye területén lakó rászorultaknak korszerű szociális otthoni gondozását, és ennek kapcsán a vármegye területén még működő nyomortanyaszerű községi szegényházak teljes felszámolását. VIII. Közoktatás Az elmúlt évet a köznevelés nagyarányú reformrendelkezései teszik jellegzetessé, forradalmi fordulatú esztendővé. Az általános iskolai reform betetőzése és a bázis általános iskolák megszervezése mellett a Révai szelekció14 előmunkálatai után a középiskolai reform15 kivitelezése, ezzel egy időben a főiskolai reform előkészítése folyik a megújított és új szempontú tanügyigazgatás keretei között. Mindez a szocialista nevelés-oktatás tantervi és személyi feltételeinek megteremtése céljából a népköztársaság alkotmányának a szellemében. Míg az elmúlt év hangsúlyát az általános iskolára, az 1949-50. tanévet a középiskolára tette a személyzetében és szervezetében megújult kultuszkormányzat. A középiskolát a dolgozók, mindenekelőtt az üzemi munkások gyermekeinek tulajdonává avatja, és széleskörű előkészítés után, 1949 június-szeptemberében a megyei iskolabizottságok bekapcsolásával a középiskolák szociális statisztikáját radikálisan megmásítja. Ezek a középiskolák szervezeti összefüggésükben és tananyagukban is újak. Az osztálycélokat szolgáló gimnáziumokat és szakközépiskolákat a kollektív érdekek beállításába került gimnáziumok váltják fel, ezek pedig a külön célok szerint általános, pedagógiai, mezőgazdasági, közgazdasági, ipari stb. gimnáziumok elnevezését kapják, valamennyien az óvodákkal együtt a VKM egységes irányítása alatt. A szakminisztériumok csak a különleges szakcélokat szolgáló iskolák felügyeletét tartották meg (iparostanuló, kereskedőképző). Az új gimnáziumok oktatásának a középpontjába a természettudományos tárgyak kerültek, nyelvi és irodalmi vonatkozásban pedig az orosz nyelv oktatása. Minden tantárgy a szocialista pedagógia elvei szerint átértékelt anyagot közül a szovjet nevelés mintaképének szemmel tartásával. A igazgatást és a felügyeletet a tanügyigazgatási reformban a régi, nagy terjedelmű székesfehérvári helyett alkotott új Fejér vármegyei tankerület fogja össze.16 Az átmenetileg megyeterületenként szervezett tankerületi főigazgatói hivatalok személyzetükben mun249
