Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről Termelőszövetkezetek A termelőszövetkezeti mozgalom megyénkben 1948 tavaszán kezdett megindulni.8 Az első szervezés nyomán, [ajmelyet pártunk megyebizottsága irányított, 9 termelőszövetkezeti csoport alakult meg. Ezen 9 termelőszövetkezeti csoport: móri „Dózsa György”, baracsi „Kossuth”, baracskai „Vörös Csillag”, ercsi „Dózsa György”, tordas-erdőmajo- ri „Béke”, dunapentelei „Zrínyi”, iváncsai „Táncsics”, kislók-károlymajori „Szabadság”, vértesboglári „Dózsa”. A 9 csoport 137 taggal, 1553 kat[asztrális] hold területen dolgozott. Ezek közül a baracskai „Vörös Csillag” és az iváncsai „Táncsics Mihály” csoportunk II. mintájú csoport volt, a többiek a mezőgazdaság fejlettebb szövetkezeti formáját, a III. mintát választották. Ezenkívül megyénkben Csákváron, Abán, Tácon vadcsoportok működtek. A nyár folyamán a párt megyebizottsága a baracsi „Kossuth”, kislók-károlymajori „Szabadság” csoportunkhoz rendszeres látogatást szervezett, [ajmelynek eredményeképpen szeptember hó végéig 14 új csoportot szerveztünk meg. így 23-ra emelkedett a megyénkben működő csoportok száma, a már eddig vadcsoportként működő csoportokat is beleértve. A 23 csoport 318 taglétszámmal 3730 kat[asztrális] hold földön dolgozott. További szervezésekben, [a]melyek spontán megalakuló csoportosulásoknak tekinthetők, újabb 16 csoport lett megszervezve, így csoportjaink száma 39, taglétszámuk 664, földterületük pedig 6575 kat[asztrális] holdra emelkedett. A fejlődés azonban nem állt meg, további szervezéseket kellett eszközölni, [ajmelynek eredményeképpen újabb 15 csoport alakult meg. így megyénkben 54 termelőszövetkezeti csoport volt november l-[j]én, [ajmely 1049 taglétszámmal 11 081 kat[asztrális] holdon dolgozott. Szociális összetétele csoportjainknak: 40 [százalékban] nincstelen agrárproletár, 50 [százalékjban kisparasz- tokból és 10 [százalékjban [a] középparasztság rétegeiből tevődött össze. A Magyar Dolgozók Pártja harci feladatként a kulákok szüntelen üldözéséft]9, a középparasztságunkkal való megegyezés és a kisparasztságra való támaszkodás lenini elmélet[e] szerint a falun a szocializmus építését tovább irányítja. Ennek a politikának tudható be az, hogy ez idő tájban megyénkben, újból 10 különböző helyen spontán megnyilatkozású csoportok kérik szervezésüket. Összefoglalva megállapíthatjuk azt, hogy a Magyar Dolgozók Pártja megyebizottsága által irányított munkával megyénkben a falusi szocialista társadalom kiépítésében hathatósan kivette részét a termelőszövetkezeti osztály. Megyei földhivatal A megyei földhivatal 28 fő létszámmal végzi a megye területén levő 1945. év előtti összes birtokrendezési, az 1945. év utáni földreform, a sváb birtokrendezési, valamint a megszűnt földbirtokrendező alap vagyonkezelését, a földreform során érintett épületek nyilvántartási, értékelési és leltározási ügyeit, valamint a tagosítási, ingatlanforgalmi, elő- haszonbérleti és ingatlanfelajánlási, úgyszintén a házhelyrendezési, tanyaközpont létesítési és ezeknek műszaki ügyeit. Végrehajtotta a részleges tagosítást, [ajmelynek során 17 000 kat[asztrális] hold földet tett alkalmassá nagyüzemi gazdálkodásra a megye területén. Ezt a hatalmas feladatot csak úgy tudta megoldani, hogy egész idő alatt mellette állt, erősítette és irányította, támogatta a Magyar Dolgozók Pártja. 240
