Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről Székesfehérvár, 1949. december 28. Tesztelt] Törvényhatósági Bizottság! Az 1949. év Fejér megye életében is feladatokban, munkában és eredményekben gazdag esztendő volt. Ä közigazgatás munkája az év folyamán figyelemre méltó fejlődést mutat. A megye politikai és gazdasági életében mélyreható, döntő változások történtek. Ebben az évben is bebizonyosodott, hogy a fejlődésnek vezetője, támogatója a munkás- osztály, annak élcsapata a Magyar Dolgozók Pártja. A párt vezetése, irányítása és segítése tette lehetővé azokat az eredményeket, [ajmelyet a közigazgatás a megye dolgozó népével együtt ebben az évben is elért. Az eredmények mellett voltak hibák is. Az is bebizonyosodott, ahol a közigazgatás nem tartotta a szoros kapcsolatot a párttal és a néppel, ott a munkában nehézségek és hiányok állottak elő. Közigazgatásunk szervezete az év folyamán a fejlődés ütemének megfelelő átalakuláson ment keresztül. Igyekeztünk az apparátusba minél több fejlett kádert beállítani. Részben rajtunk is múlott, hogy nem tudtunk közigazgatásunkba elegendő számú megfelelő kádert beállítani. A megye és a községek háztartási helyzete és ügyvitele ugyancsak a fejlődésnek megfelelően alakult. Fokozatosan haladtunk a népi közigazgatás felé. Megállapíthatjuk, ahol a közigazgatás vezetői a háztartási ügyeik felépítését a néppel, a népi szervekkel és főként a Magyar Dolgozók Pártjának szervezeteivel szoros kapcsolatban készítették el, ott az eredmények hatalmas mértékben emelkedtek. Fejér megye ma is túlnyomó többségében mezőgazdasági jellegű. Népköztársaságunk kormánya ennek megfelelően építette ki a mezőgazdasági igazgatás szerveit. Az év folyamán mezőgazdaságunk komoly fejlődést ért el. A terméseredmények tovább javultak, dolgozó parasztságunk öntudata erősödött. Mondhatjuk, hogy Fejér vármegye mezőgazdasága is elindult a szocialista fejlődés útján. Bizonyíték erre termelőszövetkezeti csoportjaink számának emelkedése, az állami gazdaságok szaporodása és területeinek növekedése. Bár az ezen a területen elért eredmények figyelemre méltók, a további fejlődés tekintetében még hatalmas lehetőségeink és számos tennivalónk van. A szívós és céltudatos felvilágosító munka, népköztársaságunk kormányának bölcs előrelátása következtében elérhettük, hogy közellátásunk országosan, és így Fejér megyében is döntő mértékben javult. Teljesen eltűntek a háborús gazdálkodás maradványai. Fejér vármegye iparának jelentősége ma még viszonylagosan nem nagy. A megye területén levő ipari üzemek mai száma és kapacitása a mezőgazdasághoz viszonyítva még igen csekély. Ez azonban távolról sem jelenti, hogy a vármegyének nincs meg az ipari fejlődés terén való lehetősége. Ellenkezőleg, amilyen kicsinynek látszik ma a megye ipari vonatkozása, olyan nagy a fejlődés lehetősége. Bauxit- és szénbányászatunk fejlődési lehetőségét a most törvénybe iktatott ötéves tervünk fogja feltárni, és ennek keretében fogjuk méltó módon kifejleszteni. Remélhetjük, sőt biztosan tudjuk, hogy Fejér vármegye mezőgazdasági fejlődése mellett iparunk hatalmas jelentőségre fog szert tenni ötéves tervünk folyamán.1 Áruforgalmunkat az 1949. évben már mezőgazdasági vonatkozásban teljes egészében szövetkezeti vonalon bonyolítottuk le. Szövetkezeteink általánosságban bebizonyították, 222
