Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről hogy a mezőgazdasági nagykereskedelmet képesek lebonyolítani. Megállapíthatjuk, hogy a kenyérgabona felvásárlását és jórészben a tenyész- és vágóállatok forgalmát zökkenő- mentesen tudjuk lebonyolítani. A második imperialista világháború Fejér megye közúti közlekedését úgyszólván teljesen tönkretette. Közútjaink újjáépítése tekintetében ebben az évben többet tettünk, mint az elmúlt három évben együttvéve. Közoktatásunk az elmúlt időszakban gyökeres változáson ment keresztül. Az általános iskolák tanulóinak száma hatalmasan megnövekedett. Az iskolakötelesek beiskolázottsága szinte teljesen elérte a 100 százalékot. Középiskoláink tanulóinak száma hatalmasan emelkedett, és szociális összetétele döntően megváltozott a dolgozók gyermekeinek javára. A tanulmányi eredmények figyelemre méltóan emelkedtek. Szociális intézményeink száma tovább emelkedett. Mind a dolgozók gyermekeinek gondozása, mind az elaggott munkaképtelenek elhelyezése és ápolása tekintetében figyelemre méltó eredményeket értünk el. Közegészségügyi helyzetünk ez év folyamán is tovább javult. Csecsemőhalandóságunk állandó csökkenő irányzatot mutat. A fertőző megbetegedések száma állandóan csökken. Járványos megbetegedés a régi állapotokhoz mérten alig fordult elő. Közegészségügyi intézményeink számban és minőségben ugyancsak fejlődtek, különösen a megelőző egészségügyi szolgálat tekintetében. A gyógyítás vonalán még vannak hiányosságaink. Ez azonban nem annyira lemaradást jelent, mint inkább az igények emelkedését. Kórházunk mielőbbi fejlesztése nem kerülhető el, de erre nézve minden reményünk megvan, hogy ötéves tervünk első évében sikerül gyógyintézeteinket a felmerülő szükségletnek megfelelően kiépíteni. Összevéve megállapíthatjuk, hogy az 1949. év Fejér vármegye politikai, gazdasági, kulturális, szociális, közegészségügyi életében meghozta általánosságban a várható fejlődést. Ami lemaradás, hiba és hiányosság előállott, azt döntő mértékben a helytelen és hiányos politikai munkának tudhatjuk be. A felelősök a legkisebbtől a legnagyobbig rendszerint ott követtek el hibát, amikor politikai vonatkozásban nem támaszkodtak kellőképpen az elméletre, és főként nem támaszkodtak az élcsapat erejére, a Magyar Dolgozók Pártjára. I. Háztartás Pénzügyi helyzet Fejlődésünk mai fokán a tény napról napra világosabbá válik, hogy ha Fejér megye háztartásának, valamint Fejér megye községei háztartásának 1949. évi helyzetét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy a népgazdasági tervünk igényeinek megfelelően mutatja ki a munkaerők, az anyagi és pénzszükségletét. Az 1949. évi költségvetések és azok végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi intézkedések komoly lépést jelentenek előre a nemzeti költségvetés megvalósítása felé. Menetközben vagyunk. Új társadalmunk felépítésének és építési munkájának hű tükre az állandó, ajavuló pénzügyi helyzet is. Fejér vármegye háztartásának 1949. évi költségvetése 1111 894 forint keretében mozog. Ebben a várható bevételek 834 456 forintot tesznek ki. így a mutatkozó költségvetési hiány 282 263 forint. A hiány fedezésére, államsegélyt állapított meg a belügyi főhatóság. Államsegély címén a kimutatott hiányra 374 000 forintot utalt ki a belügyi tárca. Ennek a két összegnek összehasonlításából is láthatjuk, hogy népköztársaságunk pénzügyi kormány223
