Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” A pártok képviselőinek eltérő száma okozott gondot Mányon is. Április 22-én azért alakult újjá a nemzeti bizottság, mert az FKGP-t kilenc, az MKP-t három fő képviselte.10 Kápol- násnyéken április 8-án a községi elöljáróság tette közhírré, hogy a lakosság jelenjen meg a községháza udvarán, s válasszák meg a nemzeti bizottságot. Berta Pál plébános ismertette az egybegyűltek előtt, hogy a testület megválasztásával „...megindul a község élete, elindul az építő munka, [ajmely községünket ismét naggyá, széppé, virágzóvá tenni hivatott”. A lelkesítő beszédet követően pártonkívüliekből alakult meg a nemzeti bizottság, s mindaddig ellátták feladatukat, míg a pártok szervezése lehetővé nem tette, hogy az MKP, az SZDP, az FKGP és a szakszervezetek képviselőiből alakuljon újjá a nemzeti bizottság.11 Polgárdiban a pártok szervezetei csupán egy-egy főt delegáltak, így érthető, hogy az újjáalakuláskor a pártok képviselőinek létszámát három-három főre egészítették ki.12 Sárbogárdon az április 5-én megalakult nemzeti bizottságot az MKP, az SZDP, az NPP, az FKGP és a szakszervezetek delegáltjai alkották, a testület május 7-én újjáalakult annak ellenére, hogy változás a működő pártok esetében nem következett be. A nemzeti bizottság újjáalakulásának kizárólag személyi következményei voltak.13 Személyi ellentétek indokolták a Velencei Nemzeti Bizottság újjáalakulását. Ketskés Elek az FKGP megyei ügyvezető igazgatója, Nagy Ernő az SZDP megyei titkára és Kun Elemér az NPP megyei titkára jelent meg a községben, hogy a konfliktusokat feloldja.14 Nem célunk a változások teljes felsorolása, csupán azt akartuk érzékeltetni, hogy milyen okok munkáltak egy-egy átalakulás hátterében, s a változások - elsősorban a személyi jellegűek - hosszabb távon nem bénították meg a nemzeti bizottságok munkáját. A nemzeti bizottságok tevékenysége a demokratikus átalakulás kezdeteihez kapcsolódik, ahhoz az átalakuláshoz, amely 1945 tavaszán kibontakozott hazánkban. A nemzeti bizottságok a háború befejezését követően az élet megindulásának voltak néphatalmi szervei. Megszervezték a közigazgatást, a lakosság élelemmel történő ellátását, szorgalmazták a mezőgazdasági munkák megkezdését, vezetésükkel kezdődött meg a romeltakarítás, a háborús károk helyreállítása. A közbiztonság, a települések nyugalmának biztosítására rendőrséget szerveztek. Hatáskörüket az egyes nemzeti bizottságok csupán abban lépték túl, hogy megszervezték az igazolóbizottságokat. A nemzeti bizottságok felügyelete alatt működő igazolóbizottságok (Ercsi, Diósd, Cece) a főispán erélyes közbelépésére szüntették be tevékenységüket. Hatáskörükbe tartozott az ideiglenes községi elöljáróság megalakítása, a községi bíró és tisztviselők - vezető jegyzők, községi alkalmazottak - kinevezése. 1945 májusában egységessé vált a nemzeti bizottságok munkája, és egységes elvek alapján meg is szilárdultak, a pártonkívüliek átadták helyüket a pártok képviselőinek. Mindössze három kisközségben: Balinkán, Gúttamásiban és Sőréden nem alakultak meg a pártok, így ezen helységekben továbbra is pártonkívüliekből állt a testület. A nemzeti bizottságok felkészültek a községi képviselő-testületek megalakítására, s 1945 júniusától sorra alakultak a pártok számarányának megfelelően létrehozott önkormányzatok. A pártok közötti küzdelem most más hangsúlyt kapott, áttevődött a párttagok létszámára, hiszen a községekben működő pártok létszámuknak megfelelően delegálhattak tagokat a képviselő-testületbe. Érthető, hogy valamennyi párt igen erőteljes tagtoborzó tevékenységet fejtett ki. Június végéig Fejér megyében az MKP 93, az SZDP 63, az NPP 64, az FKGP 84 és a PDP 12 községi szervezete működött. A pártszervezetek számát tekintve az MKP 11
