Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” bizonyult a legszámottevőbbnek, a községek több mint 90%-ában működött a párt, s ez az agrárius Fejér megyében nem csekély eredmény. Taglétszámát illetően azonban az MKP jelentősen elmaradt a kevesebb községi szervezettel rendelkező FKGP mögött. Az SZDP és az NPP közel azonos, míg a PDP jelentéktelen számú pártszervezetet épített ki. (A PDP-nek a következő helységekben működtek szervezetei: Adony, Alap, Bodajk, Érd, Kálóz, Mór, Pákozd, Perkáta, Pusztavám, Sárkeresztúr, Soponya, Velence és Székesfehérvár.)15 A pártok taglétszámára vonatkozóan már közel sem rendelkezünk megbízható adatokkal, csupán tájékoztató jellegű felmérésre hivatkozhatunk, amelynek alapvető hiányossága, hogy nem közöl adatokat a PDP taglétszámáról.16 A pártok taglétszámának százalékos megoszlása: MKP 25,5% SZDP 20,0% NPP 16,9% FKGP 40,6% Sarkalatos kérdéssé vált az önkormányzatok újjászervezésénél a pártok taglétszáma, s a probléma legélesebben a megyei nemzeti bizottság ülésein vetődött fel, ugyanis a testület már május közepétől permanensen foglalkozott a megyei törvényhatósági bizottság létrehozásával. Pártközi értekezleteket követően, június 13-án oly módon állapította meg a pártok képviseleti arányait, hogy az FKGP-t 25, az MKP-t 14 fő, az SZDP-t 14 fő, az NPP-t 14 fő, a PDP-t két fő, a szakszervezeteket pedig 11 fő képviseli a megyei törvényhatósági bizottságban. A határozatot az FKGP alapkoncepciójában vitatta, lényegében a párt megyei választmánya a nemzeti bizottságban kialakult helyzetéből okulva elejét akarta venni annak, hogy a kisebbség szerepét töltse be a munkáspártokkal szemben a törvényhatósági bizottságban is. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának megalakulása a pártok közötti már- már kibékíthetetlen ellentéteket elmélyítette. A konfliktusok eredője az alispán személyének kérdése volt, ugyanis a munkáspártok a kommunista párt tagját, dr. Szirbik Ferencet, a kisgazdapárt pedig a jelentős közigazgatási múlttal és tapasztalatokkal rendelkező dr. Thaisz Andort jelölték, aki 1939-től a nyilas hatalomátvételig a vármegye első tisztviselőjének, az alispánnak feladatait ellátta. A törvényhatósági bizottság alakuló ülésen a szociáldemokrata Szabó István főispán elnökölt, s személyesen jelent meg, hangsúlyt adva a munkáspártok törekvésének Adam Mihailovics Piszarenkó gárdaezredes, Székesfehérvár szovjet katonai parancsnoka. Az alispán tisztségéről döntő titkos szavazás során Szirbik Ferenc 44 érvényes szavazatot kapott szemben a Thaisz Andorra leadott 25 szavazattal. A választás lebonyolítását követően nyomban támadásba lendültek a kisgazdapárt bizottsági tagjai, ugyanis Szirbik középiskolai tanár lévén megfelelő jogi, közigazgatási képesítéssel nem rendelkezett, a választás megsemmisítését követelték. A kommunista Szirbiket támogató munkáspártok és szövetségeseik (szakszervezetek és a Nemzeti Parasztpárt képviselői) az 1030/1945. ME számú rendeletre hivatkozva feliratban kérték a belügyminisztert, hogy „.. .Szirbik Ferenc alispán részére az előírt képesítési kellékeket engedje el”.17
