Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” A megyei nemzeti bizottságban résztvevő pártok között az ellentétek április 25-én az alispán személyét illetően robbantak ki. Korántsem volt közömbös, hogy a megye első tisztviselőjévé, még ha ideiglenes jelleggel is, mely párt jelöltjét választják. Vócsa Ferenc az FKGP választmánya nevében a megye viszonyait jól ismerő, s megfelelő képesítéssel, közigazgatási tapasztalattal rendelkező Bratán István megválasztását támogatta. Nagy Ernő a szociáldemokrata párt tagja, az NPP és az MKP állásfoglalását is összegezte, s Szirbik Ferenc mellett foglalt állást, mert „...személyében biztosítékot lát arra nézve, hogy... új szellemet fog bevinni a régi vármegyeházába”. Hosszas vita után titkos szavazás döntött az alispán személyéről; az MKP, az SZDP és az NPP együttes állásfoglalása Szirbik Ferenc középiskolai tanárnak, az MKP tagjának juttatta az alispáni tisztséget. Szirbik az alispáni hivatal vezetését illetően nem rendelkezett megfelelő képesítéssel és közigazgatási gyakorlattal, mégis személye volt a biztosíték arra - döntően a munkáspártok egyeztetett álláspontja szerint -, hogy demokratikus alapon történik meg a közigazgatás újjászervezése. A titkos szavazás során vereséget szenvedett FKGP nem tudta megtörni a tőle balra álló pártok egységes fellépését, még akkor sem, amikor arra hivatkozva követelték a kisgazdapárt jelöltjének megválasztását, hogy a hagyományosan agrárius megye lakosságának többsége az FKGP tagja, illetve a párt politikájának támogatója. A választás során tehát az FKGP képviselői a nemzeti bizottságban elszigetelődtek, s a pártot ért kudarcból személyi ellentétek is fakadtak. Vócsa Ferenc és Szirbik Ferenc konfliktusa hátterében az FKGP és az MKP politikai koncepciója közötti ellentét állott. De vereséget szenvedett az FKGP megyei választmánya is, egyetlen kulcsfontosságú pozíciót sem sikerült a párt tagjaival betöltetniük. A megye és a város főispánjává a budapesti illetőségű szociáldemokrata Szabó Istvánt nevezte ki a belügyminiszter, ugyancsak az SZDP tagja volt a város polgármestere, s az MKP tagja Wagner József töltötte be - jóllehet a szakszervezetek delegáltjaként - mind a városi, mind a megyei nemzeti bizottság elnöki tisztségét. A megye többségi pártjának tehát a kisebbség szerepe jutott a nemzeti bizottságban, s nem változott jelentősen azt követően sem az FKGP pozíciója, hogy a nemzeti bizottság Bratán Istvánt főjegyzővé, Barabás Ferencet pedig tiszti főügyésszé ideiglenesen megválasztotta.8 A községi nemzeti bizottságok újjáalakulásának folyamata részben a már idézett határozatnak, részben pedig annak a szervezőmunkának volt következménye, amelynek eredményeként folyamatosan kiépültek a pártok községi szervezetei. 1945. április végéig 69 községi nemzeti bizottság működött a megyében. Májusban pedig valamennyi községben megalakultak a nemzeti bizottságok. Megteremtődött annak lehetősége, hogy a néphatalmi szervek újjászervezzék a közigazgatást, s az igazgatási feladatokat átvegyék a demokratikus alapon újjászülető községi képviselő-testületek s a megyei törvényhatósági bizottság. Április 30-án alakult újjá a már egy hónapja működő Diósdi Nemzeti Bizottság. Csupán az indokolta az átszervezés tényét, hogy az MKP tagjai és a pártonkívüliek nem egyenlő arányban (nyolc-négy) vettek részt a testület munkájában. Ezt az aránytalanságot oldotta fel április 30-i ülésük, az MKP képviselőinek és a pártonkívülieknek a száma egyaránt hat-hat lett. Diósdon a helyi pártviszonyokat illetően lényeges változás nem történt, az MKP mellett újabb párt, illetve pártok nem alakultak meg. Barna József a nemzeti bizottság elnöke csupán arra tett utalást, hogy az SZDP megkezdte szervező tevékenységét.9 10 n
