Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” ságok munkáját döntően nem befolyásolta, így nem lehetett a háború befejezését követő igen fontos időszak demokratikus átalakulásának hajtóereje. A megyei nemzeti bizottság tagjait az FKGP, az MKP, az SZDP, az NPP és a Szabad Szakszervezetek delegálták. Nem képviseltette magát a Polgári Demokrata Párt, jóllehet a párt városi szervezete április közepén megalakult, s szervezői a községekben is megkezdték tevékenységüket. Ideiglenesen pártonkívüliek töltötték be a PDP számára fenntartott helyeket. Járásonként egy- egy bizottsági tagot is be kívántak hívni azzal a céllal, hogy a járási delegáltak összekötő, közvetítő szerepet biztosítsanak a megyei és a községi nemzeti bizottságok között. Fejér Megye Nemzeti Bizottságának tagjai: Elnöke: Wagner József (Szabad Szakszervezetek) Tagjai: MKP SZDP NPP Móder József Mikó István Papp József Promper József Nagy Ernő Mészáros Imre FKGP Szabad Szakszervezetek Pártonkívüliek Ketskés Elek Stuber János Szőke Gyula Vócsa Ferenc Tusnádi Ferenc Falvay Jenő Az 1945 áprilisában létrejött néphatalmi testület megalakulásakor a személyi kérdések nem bizonyultak eldöntöttnek, egyes delegáltak provizórikusnak tudták szerepüket. A tisztázatlan személyi kérdések ugyan nem akadályozták a bizottság munkáját, de annak hatékonyságát, eredményességét késleltették. Különösen abban a helyzetben, amikor a nemzeti bizottság megyei szinten ellátta a közigazgatás irányítását, s a közigazgatás demokratikus alapon történő újjászervezését. Gyakorolta a megyei törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság jogkörét, s politikai illetékessége egyaránt átfogta a személyi és gazdasági ügyeket. Feszült helyzetet teremtett a megyei nemzeti bizottság azon törekvése, hogy felülvizsgálja a községekben létrejött nemzeti bizottságok megalakulását és tevékenységét. A helyi néphatalmi szervek munkájában zavart, a megalakult pártok között viszályt okozó határozat lényegében abból a törekvésből fakadt, hogy az egységes elvek alapján, most már a megyei nemzeti bizottság szervezze újjá, illetve ahol még nem alakultak meg, ott alakítsák meg a nemzeti bizottságokat. A megyei nemzeti bizottság határozata mögött a már működő pártok megyei vezetőségének állásfoglalása is meghúzódott. Egyes pártok vezetői bizalmatlanul szemlélték azok tevékenységét, akik a felsőbb pártvezetés tudta, igazoló okmánya nélkül alakították meg a helyi szervezeteket. Jelentősen csökkentek tehát a helyi viszonyokból kinövő kezdeményezések, nem egy ízben semmissé lettek, különösen akkor, ha azok nem találkoztak a megyei pártvezetők jóváhagyásával. Olyan folyamatok alakultak ki megyeszerte, amelyekben a személyi és a pártok közötti ellentétek egyre élesebben jelentkeztek. Amíg 1945 áprilisa a nemzeti bizottságok megalakulásának időszaka, addig - részint a megyei nemzeti bizottság határozatának következményeként - 1945 májusa az újjáalakulás hónapja.
