Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Székesfehérvár, 1947. december 1. T[isztelt] Törvényhatósági Bizottság! Az előző évi alispáni jelentés mintegy régi közhelyre hivatkozott, hogy Fejér vármegye az ország legelpusztultabb vármegyéje. Sajnos erre a „közhelyre” még ma is kénytelenek vagyunk, ha nem is hivatkozni, de azt megemlíteni. 1946 ősze a hősi és megfeszített mezőgazdasági munka jegyében kezdődött. Ez volt az első és legfontosabb feladat. Vármegyénk mezőgazdasági jellegű, így önként következik, hogy a legelső feladatunk mindig a mezőgazdaság kérdése, és még egy jó ideig az is marad. Állíthatjuk, hogy Fejér megyének szép jövőre van kilátása. Állíthatjuk ezt, ha tekintetbe vesszük a vármegye területi adottságait, természeti kincseit és az ebből eredő lehetőségeket. Vármegyénk tájait tekintve a legjobb alföldi területeket éppúgy megtalálhatjuk, mint a gyümölcs- és erdőgazdálkodásra kiválóan alkalmas dombos vidékeket, és végül, ami a jövőre nézve talán még fontosabb, a megye északi részén a legújabb vizsgálatok és kutatások adatai szerint igen komoly lehetőségek vannak a bányaművelés legszámottevőbb ágazataira. Fejér vármegye még ma is nagy szegénységben él és nagyon elesett. Igen sok munkára, sok megértésre, szeretetre és nem utolsósorban anyagi erőre van szükség. Fejér vármegyét segíteni és támogatni jó befektetésnek látszik. Népe dolgos, általában munkaszerető és meglehetősen igénytelen. Fejér megye volt Magyarország legfeudálisabb területe. Ennek következtében hatalmas munkát kell még elvégezni, elsősorban a földmívelő parasztságnak. Igen figyelemreméltó az az eredmény, [ajmelyet eddig a parasztság a többi dolgozókkal együtt szép összemüködésben elért. Ezen az úton haladunk tovább. Bízva demokráciánkban, az összetartozás érzésében, a közösség erejében. Összefoglaló jelentésünk azzal bocsátjuk útjára, ismerjék meg eddigi munkánkat, jó szándékú igyekezetünket, s bízunk benne, hogy a további eredmények nem fognak elmaradni. Fejér vármegye ma még mindig meglehetősen el van maradva sok vonatkozásban, de az eddigi eredmények alapján biztosan reméljük, hogy amilyen nagyfokú a hiány, olyan nagyfokú lesz a legközelebbi időben az előrehaladás. A vármegye dolgozó népe szívvel lélekkel dolgozik, és bízik, hogy a hároméves terv keretében méltó munkát fog végezni.1 I. Háztartás Az új adóztatási rendszer bevezetésével a vármegyei és községi önkormányzatok pótadó kivetési joga megszűnt. E helyett az állami egyenes adókból meghatározott részesedés illeti meg az önkormányzatok háztartását, [ajmelynek mérve azonban nem emelhető, s így az önkormányzatok bevételei ma megkötöttek. Most nem a szükségletekhez képest vetjük ki a pótadó mérvét mint fedezetet, hanem a bevételekhez igazodva elégítjük ki a szükségleteket, határozzuk meg a megoldandó feladatokat. Ez azt jelenti, hogy csak olyan mértékben és olyan keretek között gazdálkodhatunk, amilyen mértékben azt bevételeink megengedik. így a gazdálkodás egész menetét a rendelkezésre álló fedezet megköti. Ez pedig a takarékosság elvében és csak a feltétlenül szükséges feladatok megoldásában jut kifejezésre. Mivel pedig az állami egyenes adók az 115
