Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről őszi hónapok alatt folynak be a legnagyobb mértékben, így az önkormányzatokat illető részesedés is a költségvetési év első felére esik, márpedig így a második félévben az önkormányzatok a pénzügyi téren igen nehéz helyzetbe kerültek, csak a legnagyobb erőfeszítés mellett lehetett gazdálkodni, sőt még a költségvetésben tervezett feladatok megoldását sem lehetett biztosítani. A tavasz folyamán az önkormányzatok háztartásai fizetésképtelenségbe kerültek, még a személyi kiadásokat sem tudták az esedékesség idejére biztosítani. Valósággal csak az államsegélyre voltak utalva. Erre példa, hogy a nyugdíjasok nyugdíját sokszor csak igen későn tudtuk kifizetni. Az önkormányzatok háztartásának pénzirányítását nagymértékben megnehezíti az is, hogy az adóév nem a költségvetési évhez, hanem a naptári évhez igazodik. A költségvetési év pedig augusztus 1-től [a következő év] július 31-éig tart. Az önkormányzatok gazdálkodása az elmúlt költségvetési évben általában a költségvetési keretekben mozgott. A költségvetések azonban a forint bevezetésével2 kapcsolatban általánosságban, tapasztalati évek hiányában, irreálisaknak mondhatók. A községek 1947/48. [évi] költségvetései felülvizsgálat alatt állanak, s a végleges megállapításuk a miniszterközi bizottság elbírálásától függ. Ugyancsak a vármegye háztartásának költségvetése is végleges megállapítást a miniszterközi bizottság felülvizsgálata után nyer, vagyis azután nyer, végleges jóváhagyást. A B-listázások folytán a vármegye nyugdíjasainak létszáma megkétszereződött, és így a nyugdíjteher is a duplájára emelkedett.3 A háborús cselekmények pusztításai között az önkormányzatok leltárai megsemmisültek, azokat már nagy részben sikerült összeállítani és pótolni. A községek 1946/47. évi zárszámadási mérlegei elkészültek, azonban azok még érdemi felülvizsgálaton át nem estek, a szükséges adatokat összefoglaló kimutatással a belügyminiszter rendelkezésére bocsátottuk. Elkészült a vármegye hároméves tervjavaslata is, [a]mely magában foglalja a községek hároméves terveit. A közigazgatásban tervezett reformjavaslatokkal és átszervezésekkel kapcsolatban kiadta a minisztérium a vármegyei és községi önkormányzati alkalmazottak státusrendeletét, és megjelent annak végrehajtási utasítása is. 1947. év augusztus hó 1-től az átszervezéssel kapcsolatos reformjavaslat-képpen a minisztérium rendelkezése szerint a községi alkalmazottak személyi kiadásait az államkincstár viseli, ugyancsak a vármegyei és községi közigazgatási nyugdíjasok nyugdíjterheit is az államkincstár átvállalta, az ezzel kapcsolatos végrehajtási munkálatok megkezdődtek és teljes mértékben folynak. Vármegyei alapok Háztartási alap 1946^47. évi költségvetési előirányzat Szükséglet 1 139 220 Ft. Fedezet 1 139 220 Ft. Zárszámadási eredmény Összes bevétel 1 117 885,12 Ft. Összes kiadás 1 109 883,77 Ft. Készpénzmaradvány 8001,35 Ft.
